A tálib vezetés továbbra is csak hatodik osztályig engedi a nők oktatásban való részvételét.
Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba a kedden kezdődő új tanévben Afganisztánban - számolt be róla az MTI.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a tanév kezdete előtt néhány nappal a Save The Children nevű segélyszervezet is felhívta az ország tálib vezetésének figyelmét arra, hogy a nők oktatása nélkül hosszútávon romlásnak indulhat az ország gazdasági helyzete, de a korlátozás miatt megnőhet a gyermekházasságok, az erőszak és a szegénység aránya is.
„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője.
Ennek ellenére március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el az oktatás a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Ezzel kapcsolatban az ENSZ Gyermekalapjának főigazgatója, Catherine Russel is a csalódását fejezte ki, Hamid Karzai, az ország korábbi elnöke pedig Twitteren azt írta; a lányok iskolázottsága kiemelt jelentőséggel bír az ország fejlődése szempontjából.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
