Lányok nélkül indul az új tanév Afganisztánban

A tálib vezetés továbbra is csak hatodik osztályig engedi a nők oktatásban való részvételét.

  • Eduline/MTI

Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba a kedden kezdődő új tanévben Afganisztánban - számolt be róla az MTI.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a tanév kezdete előtt néhány nappal a Save The Children nevű segélyszervezet is felhívta az ország tálib vezetésének figyelmét arra, hogy a nők oktatása nélkül hosszútávon romlásnak indulhat az ország gazdasági helyzete, de a korlátozás miatt megnőhet a gyermekházasságok, az erőszak és a szegénység aránya is.

„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője.

Ennek ellenére március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el az oktatás a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Ezzel kapcsolatban az ENSZ Gyermekalapjának főigazgatója, Catherine Russel is a csalódását fejezte ki, Hamid Karzai, az ország korábbi elnöke pedig Twitteren azt írta; a lányok iskolázottsága kiemelt jelentőséggel bír az ország fejlődése szempontjából.

 

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.