Önpusztítónak nevezte az afganisztáni tálibok nőkre vonatkozó oktatási tilalmát António Guterres ENSZ-főtitkár kedden az oktatás világnapján, amelyet az afganisztáni nők és lányok helyzetének szenteltek.
Az ENSZ vezető diplomatája felszólította a közép-ázsiai ország radikális iszlamista urait, hogy oldják fel a korlátozó intézkedéseiket. Eljött az idő, hogy "véget vessenek a hátrányosan megkülönböztető törvényeknek és gyakorlatnak" - hangoztatta.
Miután 2021 augusztusában újra átvették a hatalmat, korábbi ígéreteikkel szemben a tálibok visszatértek az iszlám szigorú értelmezéséhez, és az afganisztáni nőket fokozatosan kiszorítják a gazdaságból, a közéletből, és az oktatásból is. A nőknek például tilos a hetedik osztályt meghaladóan tanulmányokat folytatni, tavaly év végén kizárták őket az egyetemekről is.
A tilalom Afganisztánban is közfelháborodást okoz, a nők ismételten az utcákra vonultak jogaik védelmében, több egyetemi professzor is lemondott tiltakozásul, legalább egy felsőoktatási intézményben pedig a férfi diákok megtagadták a vizsgák letételét.
A nők a radikálisok 1990-es évekbeli kormányzása alatt is ki voltak zárva az oktatásból. A 2001-es amerikai katonai beavatkozást követő bukásuk nyomán a nők részaránya az afganisztáni egyetemeken 20 év alatt a húszszorosára emelkedett. Az ENSZ adatai szerint míg 2001-ben számuk mintegy ötezer volt, 2020-ra már százezernél is több diáklány tanult a felsőoktatásban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
