A hat évfolyamos képzést (is) indító gimnáziumok közül is egyre több hozza nyilvánosságra a szóbeli behívási ponthatárát.
Az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium hat évfolyamos képzésén a szóbeli behívás ponthatára 82 - ezt hozott pontok nélkül kell elérni, kizárólag a központi írásbeli felvételi vizsgán (amelynek a maximális pontszáma 100). Azok a diákok, akik legalább 87 pontot értek el a központi felvételin, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, ők csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba (AKG) idén 293 hatodikos jelentkezett, közülük 180 diákot hívnak be felvételi beszélgetésre, és 32-en juthatnak be a képzésre. A 7. évfolyamos szóbelin a ponthatár 116 pont.
A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium hat évfolyamos képzésén a szóbelire azokat a diákokat hívták be, akik legalább 143 pontot gyűjtöttek az általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbelin elért eredményükkel (a matekos pontszámot 1,5-szörös szorzóval számolják).
A Veres Pálné Gimnázium hat évfolyamos képzésén is meghúzták a szóbeli behívás ponthatárát. A haladó németes csoportnál 126, a haladó angolos tagozaton 131 pont a limit (100 pont a központi írásbeli, 50 a hozott pontszám).
A budapesti Szent Margit Gimnáziumban a hat évfolyamos képzésre jelentkezők közül azok szóbelizhetnek, akik az írásbelin a kétszer 50 pontból legalább 58 pontot szereztek, és matekból legalább 24 pontot értek el.
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium szóbelijére azokat a hatodikosokat hívják be, akik az eddig megszerezhető 110 pontból (írásbeli matekból: 50 pont, írásbeli magyarból: 50 pont, hozott pontok: 10 pont) legalább 94 pontot gyűjtött. Akik legalább 103 pontot szereztek, felmentést kapnak a szóbeli felvételi alól, ők a maximális pontszámot kapják meg a szóbeli részre.
A Baár-Madas Református Gimnázium hat évfolyamos képzésének szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akik a 270 pontból legalább 196 pontot gyűjtöttek eddig (ebből 70 a hozott pont, 200 pont a központi felvételi - az adott tagozat alapján súlyozva).
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
