Hány ponttal lehet bekerülni a gimnáziumok szóbeli felvételijére? Mutatjuk a friss ponthatárokat

Egyre több középiskola teszi közzé a szóbeli felvételi behívási ponthatárát. Ilyen limit persze nem minden gimnáziumban van - sok helyen egyáltalán nem tartanak szóbelit, máshol minden jelentkezőt meghallgatnak.

  • Eduline

A budapesti Szent Margit Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők közül azokat hívják be a szóbelire, akik a központi írásbeli felvételin a maximális 100 pontból (50 pont a magyar, 50 pont a matek) legalább 58 pontot megszereztek, és a matekteszten minimum 24 pontot gyűjtöttek. A nyolcadikosok közül azokat hívják be a szóbelire, akik a központi írásbeli felvételit összesen legalább 60 pontosra írták meg, és matekból legalább 22 pontot kaptak (a maximális 50-ből).

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium hat évfolyamos képzésén 82 pontnál húzták meg a szóbeli behívás ponthatárát – ezt a hozott pontok nélkül, a központi írásbeli felvételi eredményével kell elérni. „A 82 és 86 pont közötti tanulókat várjuk az általuk választott tantárgy szóbeli felvételijére. Akik legalább 87 pontot értek el, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, és csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt” – írják.

A Jedlik Ányos Gimnázium nyolc évfolyamos képzésének szóbeli felvételi vizsgájára azokat a jelentkezőket várják, akik a központi írásbeli felvételin legalább 72 pontot gyűjtöttek.

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) hat évfolyamos képzésére 293 diák jelentkezett. Közülük 180 felvételiző hívnak be a szóbelire – azokat, akik legalább 116 pontot gyűjtöttek a központi írásbelin elért eredményükkel (maximum 100 pont) és az általános iskolai jegyeikkel (maximum 50 pont). A gimnázium oldalán azt is hozzátette, hogy a szóbelire behívott 180 diák közül végül 32 diákot vesznek fel. A 9. évfolyamos szóbeli felvételire a ponthatár 124 pont.

A XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium 112 ponttól hívja be a jelentkezőket szóbelizni (központi írásbeli felvételi: maximum 100 pont, általános iskolai jegyek: maximum 50 pont).

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium szóbeli meghallgatására azokat a jelentkezőket hívják be, akik a maximális 150 pontból (tanulmányi eredmények: maximum 50 pont, központi írásbeli felvételi: maximum 100 pont) legalább 100 pontot elértek.

Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium már korábban közzétette, hogy a nyolc évfolyamos képzésre azoknak a diákoknak a jelentkezését várják, akik a központi felvételi vizsgán a maximális 100 pontból legalább 75-öt szereztek meg.

Van, ahol az első 300 diákot hívják be szóbelizni

A Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Gimnázium oldalán azt írják, a szóbeli behívási ponthatárt csak akkor tudják majd meghatározni, ha az összes jelentkezési lapot megkapják, de az már most biztos, hogy az első 300 diákot várják majd a szóbeli felvételire.

A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium oldalán azt írják, a szóbelire behívott diákok számát a felvételi bizottságok kapacitása szabja meg, ez évek óta 800 körül van, vagyis ennyi diákot tudnak szóbeli fogadni. „Igyekszünk mindenkit meghallgatni, aki jelentkezésével megtiszteli a Petőfi Gimnáziumot. Ha kevesebb jelentkezőnk van, mint ahányat meg tudunk hallgatni, mindenki szóbelizhet. Erre azért kevés az esély, a jelentkezők száma évek óta jóval több, mint 800. Mindez összhangban a felvételi tájékoztatónkkal, amely szerint csak azokat nem hívjuk be, akik sajnos már akkora hátrányban vannak, amely a szóbeli felvételin nem hozható be” – magyarázzák.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.