A tanári kar 40 százaléka bojkottálja az idei érettségit az ELTE Radnótiban

Az intézmény összes emelt szinten érettségiztető tanára és középszintű vizsgákon részt vevő elnöke csatlakozott az érettségi bojkotthoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ha elegen csatlakoznak az akcióhoz, akár országos sztrájkot is hirdethetnek az érettségi bizonyos napjaira.

  • Eduline

A tanári kar 40 százaléka tagadja meg az emelt szintű érettségiztetést az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumában. Schiller Mariann, az intézmény vezető magyartanára szerint „ez egy nyomásgyakorlási mód” – mondta az ATV Híradójának.

A gimnáziumban az összes emelt szinten érettségiztető tanár és középszintű vizsgaelnök csatlakozott a tatai Eötvös József Gimnázium és az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tiltakozó tanáraihoz. Schiller Mariann szerint az akcióban részt vevők „némi naivitással” arra számítanak, hogy az érettségi bojkottálásával a Belügyminisztériumban kénytelenek lesznek elgondolkodni azon a kilenc ponton, amit a szakszervezetek már egy éve próbálnak érvényesíteni.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke az ATV Híradó kérdésére azt mondta, nem tudja, mekkora fennakadást okozna, ha több száz érettségiztető tanár esne ki a rendszerből. Szerinte mivel az érettségiztetéshez el kell végezni egy tanfolyamot, a feladatot nem láthatja el bárki, a kormányhivatalok egy jegyzék alapján osztják be a tanárokat. Mivel nem tudják, hogy ezen a névjegyzéken jelen pillanatban hány pedagógus szerepel, szerinte csak márciusban fognak tisztán látni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a bojkott célja nem az, hogy a diákoknak kárt okozzanak, ez egyszerűen egy olyan utolsó tiltakozási eszköz, ami azt mutatja, hogy "a kormány nem hajlandó lépni semmit" – mondta. A PDSZ szerint ha jelentős támogatottsága lesz a bojkottnak, az érettségi bizonyos napjaira akár országos sztrájkot is hirdethetnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.