Az intézmény összes emelt szinten érettségiztető tanára és középszintű vizsgákon részt vevő elnöke csatlakozott az érettségi bojkotthoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ha elegen csatlakoznak az akcióhoz, akár országos sztrájkot is hirdethetnek az érettségi bizonyos napjaira.
A tanári kar 40 százaléka tagadja meg az emelt szintű érettségiztetést az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumában. Schiller Mariann, az intézmény vezető magyartanára szerint „ez egy nyomásgyakorlási mód” – mondta az ATV Híradójának.
A gimnáziumban az összes emelt szinten érettségiztető tanár és középszintű vizsgaelnök csatlakozott a tatai Eötvös József Gimnázium és az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tiltakozó tanáraihoz. Schiller Mariann szerint az akcióban részt vevők „némi naivitással” arra számítanak, hogy az érettségi bojkottálásával a Belügyminisztériumban kénytelenek lesznek elgondolkodni azon a kilenc ponton, amit a szakszervezetek már egy éve próbálnak érvényesíteni.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke az ATV Híradó kérdésére azt mondta, nem tudja, mekkora fennakadást okozna, ha több száz érettségiztető tanár esne ki a rendszerből. Szerinte mivel az érettségiztetéshez el kell végezni egy tanfolyamot, a feladatot nem láthatja el bárki, a kormányhivatalok egy jegyzék alapján osztják be a tanárokat. Mivel nem tudják, hogy ezen a névjegyzéken jelen pillanatban hány pedagógus szerepel, szerinte csak márciusban fognak tisztán látni.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a bojkott célja nem az, hogy a diákoknak kárt okozzanak, ez egyszerűen egy olyan utolsó tiltakozási eszköz, ami azt mutatja, hogy "a kormány nem hajlandó lépni semmit" – mondta. A PDSZ szerint ha jelentős támogatottsága lesz a bojkottnak, az érettségi bizonyos napjaira akár országos sztrájkot is hirdethetnek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
