Fontos ítéletet hozott a Kúria, a sztrájk mint politikai véleménynyilvánítás nem lehet ok a munkavállaló elbocsátására – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szerint ez a döntés megerősítést jelent a tiltakozó pedagógusoknak is.
A TASZ azt írja, Faur Annát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóját 2020 novemberében, próbaideje alatt rúgták ki – meggyőződése szerint azért, mert támogatta az SZFE dolgozóinak sztrájkköveteléseit, és aktívan részt vett a dolgozói sztrájkban. Bár próbaidő alatt a felmondást nem kell indokolni, a döntés ilyenkor sem lehet megtorló jellegű.
A bíróság első-, majd másofokon is kimondta, hogy az SZFE jogellenesen megkülönböztette Faur Annát, amikor politikai véleményének megtorlásaként megszüntette a jogviszonyát.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy egy munkavállalónak a sztrájkolás, a sztrájkkövetelések és a tiltakozás támogatása személyisége lényeges eleme.
„Azt is megállapították, hogy ha a dolgozók sztrájkkövetelései önmagukban is politikai véleményt fejeznek ki, ahogy ez az SZFE és a tiltakozó pedagógusok esetében is igaz, akkor ezek messze túlmutatnak a csupán a munkaviszonyt érintő követeléseken. A Kúria döntése megerősítést jelent az aktuálisan sztrájkoló pedagógusoknak is, ugyanis egyértelművé teszi: a sztrájkban való aktív részvétel, illetve annak kimutatása, hogy ha valaki elkötelezett a sztrájkkövetelések iránt olyan véleménynek minősül, amely védett a diszkriminációval szemben. A jogszabály szerint sztrájkolás miatt egyébként sem lehet senkit kirúgni, de az ítélettel a Kúria megerősítette, hogy még próbaidő alatt sem lehet valakit azért eltávolítani, mert a munkáltatónak nem tetszik a véleménye, ami akár csupán a sztrájkhoz való csatlakozás is lehet. A Kúria döntésétől más bíróságok csak kivételesen indokolt esetben térhetnek el, így ez a döntés minden munkavállalónak hivatkozási alapként szolgálhat” – írja a TASZ, hozzátéve: továbbra is segítséget nyújtanak azoknak a pedagógusoknak, akik politikai véleményük miatt hátrányos helyzetbe kerülnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
