Büntetés és jutalmazás helyett a civil szervezet szerint a tanárok önértékelésének segítésére és bérezési szabályok kialakítására lenne szükség.
Nem jelent költségmegtakarítást, merevíti a rendszert, áthelyezi a terheket az igazgatókra és frusztrációt teremt majd az új értékelési rendszer - idézi a Civil Közoktatási Platform Nahalka István oktatáskutató elemzését.
A szervezet szerint a teljesítményértékelés jelenlegi koncepciója „elavult elveken alapszik", hiszen egy modern értékelésnek a büntetés és jutalmazás helyett a fejlesztésre, az egyének helyett a szervezetekre, iskolákra kell koncentrálnia, a jelenlegi tervezet viszont semmit sem tesz az intézmények, a pedagógusok, a pedagógia munka segítése érdekében, sőt, csökkenti a minőségi munkára fordítható időt - írják.
A Civil Közoktatási Platform, mint minden közösségi tevékenység esetében, így a közoktatásban is szükség van egy az ott folyó munkát értékelő rendszerre, ennek azonban a pedagógusok helyett a szervezetekre kellene koncentrálnia és fejlesztő jellegűnek lennie ahelyett, hogy a jutalmazásra és büntetésre fókuszálna.
A megfelelő bérezési szabályok kialakítása mellett, a szervezet szerint szükség van egy olyan figyelőrendszer létrehozására is, amely „adott esetekben jelzi, hogy mely intézményekben, mely fenntartói szervezetek esetén van szükség a felmerült problémák súlyossága miatt értékelési folyamatok indítására”, az állami feladatok ellátására viszont egy professzionális, szakértőket alkalmazó, független szervezet létrehozását szorgalmaznák.
„A pedagógusok önértékelése a pedagógusi munka szerves részét alkotja, amelyet intézményi és intézményen kívüli külső értékelés is segíthet. Az önreflexió kultúráját kell elterjeszteni. A már eddig megszületett szakmai elképzelések alapján kell útmutatókat kidolgozni a pedagógusok önértékelési folyamatai számára” - írják.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
