Az általános és középiskolákban egységes, az egyetemeken viszont eltérő időpontokban tartják majd meg a szünetet.Összeszedtük a dátumokat.
Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 6. és 11. között lesz. Ez azt jelenti, hogy a szünet előtt a diákok április 5-én, azaz szerdán mennek utoljára, és pontosan egy hét múlva, április 12-én ülnek vissza a padokba.
Ettől eltérő időpontokban fújhatják ki magukat az egyetemisták, hiszen az intézmények maguk dönthetnek az oktatási szünetek dátumairól.
Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az energiatakarékossági intézkedések miatt a tavaszi szünetet egy egészen rendhagyó időpontban a második félév kezdete előtt, február 20. és 25. között tartják meg. A hallgatók csak február 27-én, több mint két hónap után térnek majd vissza az intézmény falai közé, hiszen az energiaárak miatt az őszi szünetet is a szokásostól eltérően, december közepén tartották meg.
Az egyetemek többségében viszont marad a korábban megszokott áprilisi időpont. Az Óbudai Egyetemen és a Miskolci Egyetemen a közoktatási szünettel egy időben, április 6-tól 11-ig pihenhetnek majd a hallgatók, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen április 10-ig, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig április 12-ig tart majd a tavaszi szünet. Velük ellentétben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói már március 28-án szünetre mehetnek, akik ezt követően április 3-án folytatják a tavaszi félévüket.
A Budapesti Corvinus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen április 3-tól 6-ig, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig április 3-tól egészen 10-ig tart majd a szünet, a Debreceni Egyetem hallgatói viszont csak április 10. és 14. között pihenhetnek, hasonlóan a Pécsi Tudományegyetemhez - ahol karonként ugyan eltérő lehet a dátum -, de a Bölcsészettudományi Karon április 11-től 14-ig pihennek majd diákok, a hétvégével együtt pedig összesen 5 napot tölthetnek otthon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
