Az általános és középiskolákban egységes, az egyetemeken viszont eltérő időpontokban tartják majd meg a szünetet.Összeszedtük a dátumokat.
Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 6. és 11. között lesz. Ez azt jelenti, hogy a szünet előtt a diákok április 5-én, azaz szerdán mennek utoljára, és pontosan egy hét múlva, április 12-én ülnek vissza a padokba.
Ettől eltérő időpontokban fújhatják ki magukat az egyetemisták, hiszen az intézmények maguk dönthetnek az oktatási szünetek dátumairól.
Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az energiatakarékossági intézkedések miatt a tavaszi szünetet egy egészen rendhagyó időpontban a második félév kezdete előtt, február 20. és 25. között tartják meg. A hallgatók csak február 27-én, több mint két hónap után térnek majd vissza az intézmény falai közé, hiszen az energiaárak miatt az őszi szünetet is a szokásostól eltérően, december közepén tartották meg.
Az egyetemek többségében viszont marad a korábban megszokott áprilisi időpont. Az Óbudai Egyetemen és a Miskolci Egyetemen a közoktatási szünettel egy időben, április 6-tól 11-ig pihenhetnek majd a hallgatók, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen április 10-ig, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig április 12-ig tart majd a tavaszi szünet. Velük ellentétben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói már március 28-án szünetre mehetnek, akik ezt követően április 3-án folytatják a tavaszi félévüket.
A Budapesti Corvinus Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen április 3-tól 6-ig, az Állatorvostudományi Egyetemen pedig április 3-tól egészen 10-ig tart majd a szünet, a Debreceni Egyetem hallgatói viszont csak április 10. és 14. között pihenhetnek, hasonlóan a Pécsi Tudományegyetemhez - ahol karonként ugyan eltérő lehet a dátum -, de a Bölcsészettudományi Karon április 11-től 14-ig pihennek majd diákok, a hétvégével együtt pedig összesen 5 napot tölthetnek otthon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
