Egy tervezet szerint 2024-től élne az új rendszer, de annak bevezetéséről egyelőre még nem döntöttek.
"Nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem. A koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is" - közölte a Belügyminisztérium az ATV Híradójával.
Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy egy minisztériumi dokumentum szerint a belső értékelési rendszere a tanárok egynegyedét teljesítményalapon jutalmazná, a többieket viszont fizetéscsökkentéssel büntetné. A tervezet szerint ugyanis 2024-től a pedagógusoknak át kellene esniük egy 100 pontos belső értékelési folyamaton, amihez a személyre szabott célok mellet több, a minisztérium által meghatározott területen és meg kell felelniük.
Jelmezes tiltakozás után módosítás
A belső értékelési rendszer korábbi koncepciója szerint a tanároknak többek között a viselkedésükkel és a megjelenésükkel is "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" kell erősítenie. Ez ellen a Közgazdasági Politechnikum pedagógusai januárban jelmezekbe öltözve tiltakoztak, szerintük ugyanis a megjelenés és az öltözködés nincs hatással az oktatói teljesítményre. Bár az új dokumentum alapján végül ezt az elvárást kivették a belső értékelési rendszer tervezetéből, az, hogy az intézményvezetőnek „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” kell terveznie az iskolai munkát még mindig szerepel benne, pusztán annyi finomítással, hogy az "írásban rögzített elvárásokhoz" kell alkalmazkodniuk.
A szakszervezetek egyébként folyamatosan tiltakoznak az értékelési rendszer bevezetése ellen, hiszen szerintük ez a fajta értékelés széthúzásokat eredményezhet a tantestületekben. Szerintük, bár a kormány azt mondja, hogy velük közösen, folyamatosan egyeztetve alakították ki az értékelési rendszert, valójában nem vettek részt abban, így tehát nem is értenek egyet vele.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
