Megszólalt a minisztérium: mégsem tesztelik februártól a belső értékelési rendszert

Egy tervezet szerint 2024-től élne az új rendszer, de annak bevezetéséről egyelőre még nem döntöttek.

  • Eduline

"Nem született döntés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről, így annak teszteléséről sem. A koncepció tervezetét a pedagógus szakszervezetek megkapták, amiről január 26-án egyeztettek is" - közölte a Belügyminisztérium az ATV Híradójával.

Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy egy minisztériumi dokumentum szerint a belső értékelési rendszere a tanárok egynegyedét teljesítményalapon jutalmazná, a többieket viszont fizetéscsökkentéssel büntetné. A tervezet szerint ugyanis 2024-től a pedagógusoknak át kellene esniük egy 100 pontos belső értékelési folyamaton, amihez a személyre szabott célok mellet több, a minisztérium által meghatározott területen és meg kell felelniük.

Jelmezes tiltakozás után módosítás

A belső értékelési rendszer korábbi koncepciója szerint a tanároknak többek között a viselkedésükkel és a megjelenésükkel is "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" kell erősítenie. Ez ellen a Közgazdasági Politechnikum pedagógusai januárban jelmezekbe öltözve tiltakoztak, szerintük ugyanis a megjelenés és az öltözködés nincs hatással az oktatói teljesítményre. Bár az új dokumentum alapján végül ezt az elvárást kivették a belső értékelési rendszer tervezetéből, az, hogy az intézményvezetőnek „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” kell terveznie az iskolai munkát még mindig szerepel benne, pusztán annyi finomítással, hogy az "írásban rögzített elvárásokhoz" kell alkalmazkodniuk.

A szakszervezetek egyébként  folyamatosan tiltakoznak az értékelési rendszer bevezetése ellen, hiszen szerintük ez a fajta értékelés széthúzásokat eredményezhet a tantestületekben. Szerintük, bár a kormány azt mondja, hogy velük közösen, folyamatosan egyeztetve alakították ki az értékelési rendszert, valójában nem vettek részt abban, így tehát nem is értenek egyet vele.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.