Meglepetés a középiskolai felvételin: 2011 óta nem volt olyan magas a nyolcadikosok átlagpontszáma, mint idén

Magyar nyelvből tizennégy éve nem produkáltak olyan jó eredményt a nyolcadikosok, mint az idei középiskolai felvételi vizsgán. A sokat kritizált matematikateszten azonban a tavalyinál alacsonyabb átlagpontszám született – bár ez még azután sem okozhatott nagy meglepetést, hogy az Oktatási Hivatal puhított az egyik feladat javítókulcsán.

  • Eduline

Három szám összege 103. Gabi észrevette, hogy ha

– az első számot kettővel növelné,

– a második számot kétszerezné,

– a harmadik számot megfelezné,

akkor ugyanazt a számot kapná eredményül. Melyek az eredeti számok?

Több mint 56 ezer nyolcadikosnak kellett megválaszolnia ezt a kérdést januárban, a középiskolába jelentkezők központi felvételijén. Ennél persze jóval több diák végez idén az általános iskolákban, de a felvételi vizsgát csak azoknak kell megírniuk, akik február 22-ig olyan középiskolába jelentkeznek, ahol az általános iskolai jegyek mellett a központi felvételin elért pontszámot is figyelembe veszik.

Az Oktatási Hivatal kedden tette közzé az országos eredményeket, ebből kiderült, hogy a nyolcadikosok a maximális 100 pontból (legfeljebb 50 pontot lehetett kapni a magyar-, és másik 50-et a matektesztre) átlagosan 54,07 pontot szereztek. Ez több mint tízéves rekord, az elmúlt években ugyanis jellemzően 50 körüli összpontszámot szereztek a diákok, utoljára 2011-ben volt ennél jobb az átlageredmény.

Magyarból például kifejezetten magas átlagpontszám született - 33,92 pontosra írták meg a feladatsort a diákok. Ennél jobb eredmény utoljára 2010-ben volt.

Oktatási Hivatal

Matematikából jóval alacsonyabb az országos átlagpontszám: 21,89 pontot gyűjtöttek a nyolcadikosok, ami a 2022-es, a 2021-es és a 2020-as eredménynél is gyengébb. Igaz, az elmúlt években egyszer sem fordult elő, hogy matekból több pontot szereztek volna a diákok, mint a másik írásbelin, ráadásul idén több példával is meggyűlt a bajuk.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár akkor azt mondta, több csavar volt a nyolcadikosok feladatsorában, és olyan példa is akadt, ami a matekérettségin is előfordulhatott volna. Az utolsó feladathoz érkező észrevételek miatt – a vizsgázók egy része szerint félreérthető volt a feladat megfogalmazása – az Oktatási Hivatal ki is egészítette a javítókulcsot, több megoldást is elfogadva.

A vezető gimnáziumokban ennél természetesen magasabb az ott felvételizők pontátlaga. A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 134 nyolcadikos írta meg a felvételit, ők átlagosan összesen 72,7 pontot szereztek, ebből 38,07-et magyarból és 34,63-at matematikából. A Karinthy Frigyes Gimnáziumba csak nyolcadikosok jelentkezhetnek, ők matekból átlagosan 34,6 pontot, magyarból pedig 40,2 pontot értek el. A Szerb Antal Gimnáziumban 365 hatosztályos jelentkező írta meg a felvételi feladatsort, az ő összpontszámuk átlagosan 65,92 pont. A győri Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban az átlag 69 pont – 39 pont magyarból, míg matekól 30 pont.

Hány pontot szereztek a hatodikosok és a negyedikesek?

Az 56 ezer nyolcadikos mellett 9100 hatodikos és több mint 6000 negyedikes is megírta a központi írásbeli felvételit - ők hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban szeretnének továbbtanulni. A hatodikosok magyarból átlagosan 35,66, matematikából 29,35 pontot gyűjtöttek, míg a negyedikesek magyarból 35,53, matekból pedig 28,16 pontot.

Miért fontos a központi felvételi?

A középfokú iskolák - gimnáziumok, technikumok, szakgimnáziumok, szakképző iskolák - háromféle módszerrel rangsorolhatják a hozzájuk jelentkezőket. Vagy csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe, vagy kötelezővé teszik a központi felvételi vizsga megírását is, vagy ezek mellett szóbeli felvételit is tartanak (így az általános iskolai jegyek, az írásbelin és a szóbelin kapott pontszám alapján rangsorolják a gyerekeket).

Tavaly a gimnáziumok 21 százaléka, a technikumok 70, a szakgimnáziumok 60, a szakképző iskolák 99 százaléka kizárólag az általános iskolai jegyeket vette figyelembe a felvételizők rangsorolásakor, az írásbeli vizsgát nem tette kötelezővé.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.