Az elmúlt héten még néhány gimnázium közzétette, milyen eredményeket értek el a központi írásbeli felvételi vizsgán azok a diákok, akik náluk írták meg a tesztet magyarból és matekból.
A budapesti Szerb Antal Gimnáziumban összesen 365 hatodikos vizsgázott, összesített átlagpontszámuk 65,92. Magyarból átlagosan 35,47 pontot szereztek, matekból pedig 30,45 pontot. A nyolcadikosok közül 104-en írták meg a gimnáziumban a központi felvételi vizsgát, átlagos összpontszámuk 64,28. Magyarból átlagosan 35,98, matekból pedig 28,3 pontot gyűjtöttek.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium is közzétette az átlageredményeket – náluk négy és öt évfolyamos képzés van, így csak nyolcadikosok vizsgáztak. Magyarból átlagosan 36,7, matekból 28,9 pontot szereztek, az összesített átlag így 65,6 pont volt.
A gimnázium hozzátette azt is: az előző években a szóbeli behívási ponthatára az emelt idegen nyelvi képzést nyújtó osztályokban 115, az élsportolói osztályban pedig 110 pont körül mozgott (a központi írásbeli, valamint a hetedikes és nyolcadikos tanulmányi eredmények alapján kalkulált pontokról van szó).
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban írásbeliző hatodikosok magyarból átlagosan 32,46, matekból 26,93 pontot szereztek. A nyolcadikosok magyarból 37,87 átlagpontszámmal, matekból pedig 25,72-es átlaggal zárták a központi írásbeli vizsgát.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
