Van egy annyira szegény réteg Magyarországon, amelynek az oktatás is luxusnak számít

Pedig ha egy család nem tud költeni a gyerekek iskoláztatásra, akkor a következő generáció sem fog kitörni a nyomorból.

  • Eduline

Az Indexen szerdán jelent meg az Intrum felmérése, amelyből kiderült, hogy a magyarok 30 százalékának a hónap végére teljesen elfogy a pénze.

Az ATV híradójának Bass László szociológus azt mondta, a legszegényebb rétegnek már az oktatás, az egészség és a kultúra is luxusnak számít, ami csupa olyan elem, ami a családok, a gyerekek jövőjét fogja erőteljesen meghatározni.

„Ha nem tudok költeni az egészségemre, rövidebb lesz az életem, hogy ha nem tudok költeni a gyerekem iskoláztatására, akkor nem fog tudni ő sem kitörni ebből a nyomorból” – mondta.

Hozzátette: Nógrád megyében a gyerekek 20 százaléka nem tanul tovább 16 éves kora után.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.