A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt béremelést három országos szakszervezeti szövetség több száz képviselője szerdán Bukarestben.
Az érdekképviseletek küldöttei jelképes "sztrájkőrségbe" álltak a kormány székháza elé, és a tényleges munkabeszüntetést is kilátásba helyezték, ha a döntéshozók nem hajlandók a méltó bérezésért konkrét lépéseket tenni.
"Az alacsony fizetések miatt nagyon kevés fiatal választja a pedagógusi hivatást, az idősebb korosztály pedig amint lehet, nyugdíjba vonul. Az utóbbi években ahelyett, hogy csökkent volna, egyre csak növekszik a rendszerben a szakképzetlen pedagógusok száma" - ecsetelte a kialakult helyzetet az egyik pedagógus-szakszervezet közleménye.
Az ország valamennyi megyéjéből összesereglett több száz szakszervezeti képviselő azt is sérelmezte, hogy az iskolai kisegítő személyzet alapbére idén sem érte el a közalkalmazotti bértörvényben tavalyra előirányzott bérszintet, és még mindig nem haladja meg az 1800-2300 lejt (144 000 - 184 000 forint), ami az évi 16 százalékot meghaladó infláció közepette tovább növelte elszegényedésük mértékét.
A tüntetők "Ha minőséget akartok azt oktatában, adjatok minőségi béreket!", "Az ország jövője az osztálytermekben van", "A túlórapénzek kifizetését követeljük!" feliratú molinókat emeltek a magasba, és a közalkalmazotti bértörvény által előírt, de rendre elnapolt béremelések folyósítását sürgető rigmusokat skandáltak.
Romániában a közalkalmazotti bérek 56 százalékos lépcsőzetes emeléséről hozott törvényt 2017-ben az akkori szociáldemokrata kormánytöbbség. Az ebben előirányzott béremelésekre aztán mégsem volt költségvetési fedezet, ám nem a törvényt módosították, hanem az alkalmazását halasztották el.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
