A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt béremelést három országos szakszervezeti szövetség több száz képviselője szerdán Bukarestben.
Az érdekképviseletek küldöttei jelképes "sztrájkőrségbe" álltak a kormány székháza elé, és a tényleges munkabeszüntetést is kilátásba helyezték, ha a döntéshozók nem hajlandók a méltó bérezésért konkrét lépéseket tenni.
"Az alacsony fizetések miatt nagyon kevés fiatal választja a pedagógusi hivatást, az idősebb korosztály pedig amint lehet, nyugdíjba vonul. Az utóbbi években ahelyett, hogy csökkent volna, egyre csak növekszik a rendszerben a szakképzetlen pedagógusok száma" - ecsetelte a kialakult helyzetet az egyik pedagógus-szakszervezet közleménye.
Az ország valamennyi megyéjéből összesereglett több száz szakszervezeti képviselő azt is sérelmezte, hogy az iskolai kisegítő személyzet alapbére idén sem érte el a közalkalmazotti bértörvényben tavalyra előirányzott bérszintet, és még mindig nem haladja meg az 1800-2300 lejt (144 000 - 184 000 forint), ami az évi 16 százalékot meghaladó infláció közepette tovább növelte elszegényedésük mértékét.
A tüntetők "Ha minőséget akartok azt oktatában, adjatok minőségi béreket!", "Az ország jövője az osztálytermekben van", "A túlórapénzek kifizetését követeljük!" feliratú molinókat emeltek a magasba, és a közalkalmazotti bértörvény által előírt, de rendre elnapolt béremelések folyósítását sürgető rigmusokat skandáltak.
Romániában a közalkalmazotti bérek 56 százalékos lépcsőzetes emeléséről hozott törvényt 2017-ben az akkori szociáldemokrata kormánytöbbség. Az ebben előirányzott béremelésekre aztán mégsem volt költségvetési fedezet, ám nem a törvényt módosították, hanem az alkalmazását halasztották el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
