80 ezren tüntettek Lisszabonban a pedagógusok fizetésemeléséért

Több tízezer ember vonult az utcákra szombaton a portugál fővárosban, hogy magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követeljen a pedagógusoknak.

  • eduline/mti

A portugál pedagógusok szakszervezete azt akarja elérni, hogy a kormány legalább 120 eurós (mintegy 46 ezer forintos) fizetésemelést adjon a tanároknak és más iskolai dolgozóknak. Korábban a portugál vezetés - bár nem konkrétan a pedagógusokra vonatkozóan - azt ígérte, hogy 52 euróval emeli a havi fizetését minden olyan állami alkalmazottnak, aki 2600 euró (1 millió forint) alatt keres.

A tanárok arra panaszkodnak, hogy ők a legalacsonyabb fizetésű állami alkalmazottak és a mostani magas infláció után pedig tovább romlott a helyzetük.

A pedagógusok tavaly december elejétől  sztrájkokat is tartottak az ország több pontján, az akciók idején számos iskola zárva maradt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.