"Könnybe lábadt a szemem a kedvességétől és a szégyenérzettől": egy kezdő tanár írta le, mire elég a fizetése

Milyen helyzetben vannak a legfiatalabb pedagógusok? Erről osztott meg egy történetet a Pedagógusok Szakszervezete.

  • Eduline

Nagyon újszerű élmény volt, hogy kollégám egy „elfogyott a pénzem” című beszélgetés után odakísért kedvesen a menzára a konyhás nénikhez, és azt mondta: „Tudnának adni a kislánynak egy kis ebédet? Szegény éhes”. Aztán mosolyogva azt mondta a hölgy, hogy „persze! Szedek még rá egy kanállal! 🙂” Könnybe lábadt a szemem a kedvességétől és a szégyenérzettől

írja a helyzetéről egy fiatal pedagógus, akinek posztját a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Facebookon.

A tanárnő hozzáteszi: a pedagógusbérből egyedül fizeti a lakást, az összes kiadását, a családja nem tudja segíteni. Tavaly még épp elég volt ez az összeg, „most januárban pedig megtörtént, amit sose gondoltam, hogy nem elég a minimumra sem. Az a 10 százalék emelés pont arra lesz elég, hogy tudjak belőle venni kenyeret háromszor egy hónapban”.

Nyilván nyugtatom magam, hogy "nem baj, megoldjuk, valahogy lesz, úgyis rád fér egy kis koplalás 😉 😛" de sajnos ez nagyon nem vicces. Olyan "luxus" dolgokról, mint pszichológus, masszőr, csoportos mozgás óra, mozi, koncert, bármi, ami visszatöltene a sz@rtengerben való fulladozás közben, arról álmodni se merek. A szülőktől meg hallgatom, hogy "ugye te nem mész el?" ... Ó drágáim 🙁 de ... El fogok 😥

- folytatja a beszámolót.

Ahogy arról korábban már többször írtunk, egy pályakezdő pedagógus fizetése az ágazati szakmai pótlékkal együtt bruttó 391 ezer forint, ami adókedvezmény nélkül nettó 250 ezer forint. Miközben Budapesten az albérletek átlagárai már nyáron meghaladták a 190 ezer forintot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.