A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felszólítja a kormányt, sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, "egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült" új rendeletét.
Zlati Róbertet, a MASZSZ elnökét idézve azt írták: ágazattól függetlenül minden szakszervezetet megdöbbent és "végtelenül felháborít a kormányrendelet, amely megengedi, hogy a munkáltató hónapokig pallosként lógassa a rendkívüli felmondás ódiumát az akár csak egyszer is nyíltan tiltakozó tanár feje felett".
Korábban mi is megírtuk, hogy egy friss kormányrendelet alapján új szabályok vonatkoznak a "kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben" megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátására. Ezentúl a munkáltatónak nem tizenöt napja lesz elbocsátani őket, az adott tanévben egészen augusztus 2-ig bármikor megteheti ezt.
A szakszervezeti szövetség elnöke szerint a kormány mostani, "a munka világa erkölcsi színvonalát tovább romboló reakciója a legrosszabb fajta, hiszen arról árulkodik, hogy a hatalom nem hajlandó érdemben foglalkozni az oktatás helyzetével, a pedagógusok problémájának megoldásával, ezért félelemkeltő erőfitogtatással fojtaná el a megmozdulásokat és csak elodázza az igazi megoldást".
Zlati Róbert kontraproduktívnak tartja a rendeletet, szerinte az várhatóan további egységbe kovácsolja a szakszervezeteket, a szülőket és lassan az egész országot. "A MASZSZ továbbra is szolidáris a tanárokkal és a diákokkal, akik a nagy közös ügyért, a színvonalas és szabad oktatásért tüntetnek" - fogalmazott.
A MASZSZ elnöke szerint rendkívül cinikus a friss szabály indokolása is, miszerint a módosítás "a munkavállalóknak is jó, hiszen még a lázadozóknak is lehetőséget ad arra, hogy a tanév végéig tanítsák a rájuk bízott gyerekeket". A rendkívüli felmondás szabályainak fellazításával egyértelműen csak a munkáltató jár jól, mert később is mentesül a normál felmondással járó végkielégítés megfizetése alól. - mutatott rá Zlati Róbert.
"A korábbi, 15 napos határidő célja eredetileg az volt, hogy a munkáltató ne tarthassa sakkban a munkavállalókat és közalkalmazottakat azzal, hogy hosszú időn keresztül lógva hagyja egy kihágás megtorlását. Ennek a garanciális korlátnak az eltűnése viszont komoly zsarolási, megfélemlítési lehetőséget teremt a munkáltató számára. Ráadásul a szokatlanul hosszú - augusztus 1-jéig kitolt - határidő tovább bővíti a munkáltató megtorlóeszközeinek tárát, hiszen hónapokon keresztül függőben hagyhatja a polgári engedetlenséggel kapcsolatos retorzió esetleges meglépését" - fogalmazott a MASZSZ elnöke.
Zlati Róbert megjegyezte: európai trendnek tűnik a sztrájkkal, munkavállalói érdekérvényesítéssel szembeni egyre keményebb fellépés. Az Európai Szakszervezeti Szövetség a napokban tiltakozott a jelenség ellen, például az Egyesült Királyságban a sztrájkok elfojtására született - és elfogadott - még elégséges szolgáltatás bevezetésére vonatkozó javaslat ellen - olvasható a közleményben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
