Azonnal vonják vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló rendeletet - újabb szervezet követeli ezt

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felszólítja a kormányt, sürgősen vonja vissza a pedagógusok rendkívüli felmondásáról szóló, "egyértelműen zsarolási és megfélemlítési céllal készült" új rendeletét.

  • eduline/mti

Zlati Róbertet, a MASZSZ elnökét idézve azt írták: ágazattól függetlenül minden szakszervezetet megdöbbent és "végtelenül felháborít a kormányrendelet, amely megengedi, hogy a munkáltató hónapokig pallosként lógassa a rendkívüli felmondás ódiumát az akár csak egyszer is nyíltan tiltakozó tanár feje felett".

Korábban mi is megírtuk, hogy egy friss kormányrendelet alapján új szabályok vonatkoznak a "kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben" megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátására. Ezentúl a munkáltatónak nem tizenöt napja lesz elbocsátani őket, az adott tanévben egészen augusztus 2-ig bármikor megteheti ezt.

A szakszervezeti szövetség elnöke szerint a kormány mostani, "a munka világa erkölcsi színvonalát tovább romboló reakciója a legrosszabb fajta, hiszen arról árulkodik, hogy a hatalom nem hajlandó érdemben foglalkozni az oktatás helyzetével, a pedagógusok problémájának megoldásával, ezért félelemkeltő erőfitogtatással fojtaná el a megmozdulásokat és csak elodázza az igazi megoldást".

Zlati Róbert kontraproduktívnak tartja a rendeletet, szerinte az várhatóan további egységbe kovácsolja a szakszervezeteket, a szülőket és lassan az egész országot. "A MASZSZ továbbra is szolidáris a tanárokkal és a diákokkal, akik a nagy közös ügyért, a színvonalas és szabad oktatásért tüntetnek" - fogalmazott.

A MASZSZ elnöke szerint rendkívül cinikus a friss szabály indokolása is, miszerint a módosítás "a munkavállalóknak is jó, hiszen még a lázadozóknak is lehetőséget ad arra, hogy a tanév végéig tanítsák a rájuk bízott gyerekeket". A rendkívüli felmondás szabályainak fellazításával egyértelműen csak a munkáltató jár jól, mert később is mentesül a normál felmondással járó végkielégítés megfizetése alól. - mutatott rá Zlati Róbert.

"A korábbi, 15 napos határidő célja eredetileg az volt, hogy a munkáltató ne tarthassa sakkban a munkavállalókat és közalkalmazottakat azzal, hogy hosszú időn keresztül lógva hagyja egy kihágás megtorlását. Ennek a garanciális korlátnak az eltűnése viszont komoly zsarolási, megfélemlítési lehetőséget teremt a munkáltató számára. Ráadásul a szokatlanul hosszú - augusztus 1-jéig kitolt - határidő tovább bővíti a munkáltató megtorlóeszközeinek tárát, hiszen hónapokon keresztül függőben hagyhatja a polgári engedetlenséggel kapcsolatos retorzió esetleges meglépését" - fogalmazott a MASZSZ elnöke.

Zlati Róbert megjegyezte: európai trendnek tűnik a sztrájkkal, munkavállalói érdekérvényesítéssel szembeni egyre keményebb fellépés. Az Európai Szakszervezeti Szövetség a napokban tiltakozott a jelenség ellen, például az Egyesült Királyságban a sztrájkok elfojtására született - és elfogadott - még elégséges szolgáltatás bevezetésére vonatkozó javaslat ellen - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.