A Brassó Utcai Általános Iskolában ma nem sztrájkolnak, szerintük a megmozdulás immár hitelét vesztette

Az iskola tanárai egyébként korábban többször is részt vettek tiltakozásokban, polgári engedetlenségi akcióban és sztrájkban is. Úgy érzik, a központi megmozdulások viszont egyáltalán nem vezettek eddig célra.

  • Eduline

A január 23-án induló országos sztrájkban NEM VESZÜNK RÉSZT, mert számunkra az ellehetetlenített sztrájktörvény (az óráink felét meg kell tartanunk, és ha nincs elég ember, akkor fel KELL FÜGGESZTENÜNK A SZTRÁJKOT) miatt ez a megmozdulás immár hitelét vesztette, nem értünk el vele semmilyen célt, semmilyen észszerű lehetőséget nem ad a tiltakozásunk kifejezésére, a tárgyalások megindítására”

- idézi a 444.hu a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola tanárainak közös nyilatkozatát. Az iskola pedagógusai, nevelést-oktatást segítő munkatársai szerint „esély sem látszik arra, hogy a normális oktatási rendszert, a törvényességet tiszteletben tartaná a kormány". Hozzáteszik, a kirúgott tanárok ügyében nem indult semmilyen tárgyalás, és a "fizetett kormányzati hangadókkal pocskondiázzák a munkájukat".

Kitérnek a nemrég megjelent rendeletre is, ami miatt úgy érzik, hogy „ez a fenyegetettség, fenyegetés, bizonytalanságban tartás” az emberi mivoltukat, önbecsülésüket veszi semmibe. Ahogy mi is megírtuk, az idézett jogszabály alapján a munkáltatónak ezentúl nem tizenöt napja lesz elbocsátani azt a pedagógust, aki szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, hanem több.

Azt írják, a központilag meghirdetett megmozdulásokkal nem értek célt, „sőt, a minisztérium ahelyett, hogy megoldást keresett volna a pedagógusok követeléseire, még fenyegetőbbé, még cinikusabbá vált”. Emiatt az országos sztrájkot „a kormány időhúzó, szemérmetlen, minket nevetség tárgyává tevő céljainak elősegítőjeként” látják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.