A központi felvételi vizsga megvolt, de még jó sok feladat vár rátok. Mutatjuk a középiskolai jelentkezés dátumait

Szombaton tartották a 2023-as központi felvételi vizsgákat. Összeszedtük, milyen fontos dátumok, teendők várnak még a leendő középiskolásokra és szüleikre a következő hónapokban

  • Eduline

2023. január 31. 14 óra - A pótló írásbeli felvételi vizsga időpontja. Ezen azok vehetnek részt, akik január 21-én alapos ok miatt, igazoltan nem tudtak elmenni az írásbelire.

2023. február 1. - Az Arany János Tehetséggondozó Programhoz tartozó iskolák megszervezik a találkozást azokkal a jelentkezőkkel, akik a pótló írásbeli felvételi vizsgát írták meg.

2023. február 10. - Minden diák megtudja, hány pontot szerzett a központi írásbeli felvételin. Közben az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

2023. február 22. - Eddig a napig továbbítják az általános iskolák a diákok tanulói és jelentkezési lapjait – ekkor történik meg maga a jelentkezés a középfokú iskolákba. A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők (és szüleik) az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik.

2023. február 27-től március 14-ig - Ekkor tartják a szóbeli meghallgatásokat a középiskolák.

2023. március 21-22. - Ebben az időszakban lehet változtatni a megjelölt iskolák/tanulmányi területek sorrendjén.

2023. április 28. - A diákok, a szülők és az általános iskolák megkapják a felvételről vagy az elutasításról szóló határozatot a középiskoláktól.

2023. május 8-19. - Rendkívüli felvételit kell tartani azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában, az ekkor benyújtott felvételi kérelmekről május 19-ig dönt is az igazgató. Egyébként az intézmények egészen augusztus végéig tarthatnak rendkívüli felvételi eljárást.

2023. június 21-23. - Beiratkozás a középfokú iskolákban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.