Egy Kányádi Sándor-verset, összekeveredett közmondásokat, hibásan leírt szavakat és egy Kabos Gyuláról szóló szöveget is kaptak a központi felvételin a nyolcadikos diákok.
Széchenyi, higyjél, muszáj, nyilik, Déli pályaudvar, oxigén, hagyja, szakáll, fürj, ujjabb – ezek közül kellett kiválogatniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek a hibásan leírt szavakat. A diákoknak emellett nyelvújításkori szavakat kellett mai formájukkal párosítaniuk, egy Kányádi Sándor-versben pedig felismerniük a különböző költői képeket, verstani formákat.
Végig kellett olvasniuk egy egyoldalas szöveget is – méghozzá Kabos Gyuláról, utána pedig különböző szövegértési feladatokat kellett megoldaniuk. Végül pedig írniuk kellett egy fogalmazást arról, lejárt-e a múzeumok ideje.
Ahogy azt korábban megírtuk, a nyolcadikosok többsége nem érezte nehéznek a magyar nyelvi feladatsort, és az időt sem tartották kevésnek. Ez egyébként kulcsfontosság tényező, a tíz feladatot ugyanis csak azok a gyerekek tudják megoldani 45 perc alatt, akik komoly rutint szereztek a gyakorlás során.
Hatodikosok: még egy Kányádi Sándor-vers
Meglepő, de a hatodikosok is kaptak egy Kányádi Sándor-verset, abban is a költői eszközöket kellett felismerniük, egyes szavak jelentését megmagyarázniuk. Kaptak egy szöveget egy tervezett osztálykirándulásról, és Csukás István Egy kiscsacsi története című regényének bevezetőjét is el kellett olvasniuk, majd értelmezniük.
Persze „klasszikus” nyelvtani feladatokat is meg kellett oldani: előkerült a nagy kérdés például, hogyan kell elválasztani a bodza, a megint vagy a kalauzok szót, el kellett dönteniük, hogy magas vagy mély hangrendű a takar szó, egy szövegben pedig ki kellett szúrniuk a helyesírási hibákat.
A negyedikesek tesztjében egy Mátyás-mese is szerepelt, emellett elválasztással, helyesírással, közmondásokkal és szólásokkal kapcsolatos feladatok.
A 2023-as középiskolai központi felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
