Jön a középiskolai felvételi, és több tízezer diák választ a következő napokban egyetemet is. Az Oktatási Hivatal pedig nemrég útjára engedte a POM-ot, vagyis a "pályaorientációt támogató mérőeszközt". Megnéztük, mit tud.
Sokszor vannak szokatlan ötleteim.
Szeretem a kinti munkákat, szívesen dolgozom a szabadban.Olyan munkát szeretnék, ahol eladhatok termékeket.Szeretnék másokat tanítani.Szabadidőmben szeretek szerelni.
- többek között ezekre a kérdésekre is válaszolnia kell azoknak a nyolcadikosoknak vagy értettségi előtt állóknak, akik az Oktatási Hivatal új pályaválasztási oldalán szeretnék megtudni, merre tovább. Egy egyszerű e-mailes regisztráció után bármelyik diák (sőt nem csak diá) kitöltheti az összesen négy - hosszabb-rövidebb kérdésekből álló - pályaválasztási kérdőívet. Amit mi is kipróbáltunk.
"Szeretek jönni-menni, intézkedni"
A négy teszt - érdeklődés, kompetenciák, személyes tulajdonságok és MTMI - egyenként 30-50 kérdésből áll, többségében azt kell kiválasztani, mennyire jellemző ránk az adott állítás. Előfordulnak a klasszikus pályaválasztási tesztekben megszokott „szeretek emberekkel foglalkozni” típusú kérdések, de arra is válaszolni kell, mennyire igaz ránk, hogy „egyedül is szívesen megszervezek egy házibulit”.
A négy tesztből az egyik egy MTMI-feladatsor, azaz matek-természetudományok-műszaki-informatikai teszt, amelyben a diákok természettudományos képességei kerülnek a fókuszba. Itt konkrét feladatokat kell időre megoldani: 45 perc alatt 30 kérdésre kell válaszolni, a kőzetfelismeréstől kezdve számolásokon át egészen a fogaskerekek forgatásáig mindenféle téma előkerül. Például:
Dénesék egy fenyőfát vásároltak karácsonyfának. A fát az autó tetején szállítják haza. A fa fele az autó tetején van, negyede hátrafelé, 0,5 méter pedig előre lóg az autó tetejéről. Hány méteres fát vettek Dénesék?
1,5 méter2 méter2,5 méter3 méter3,5 méter
De feladat volt ez is:
Ha valaki végigcsinálta, meg is van az eredménye
Bár némi időbe telik, míg a rendszer a válaszok alapján összeállítja az értékelést (és a kitöltésre is bőven kell időt hagyni), ha ez megvan, részletes képet kaphatunk nemcsak az érdeklődési körünk alapján ajánlott munkákról, hanem arról is, milyenek vagyunk informatikából vagy matekból. A kérdőív a továbbtanulás, pályaválasztás szempontjából fontos személyes tulajdonságokat is méri: értékelik, mennyire vagyunk megfontoltak, szabálykövetőek, függetlenek vagy éppen higgadtak.
De ami a lényeg: a négy kérdőív eredményeit összegezve, négy konkrét foglalkozást is kapunk, amelyek a rendszer szerint "több szempontból kapcsolódnak a válaszaink alapján keletkezett profilhoz", de egyetemi szakokat és technikum/szakgimnáziumi szakmákat, valamint és érettségit nem igénylő pályákat is ajánl az oldal. Ezeket le lehet szűkíteni arra, amit az érdeklődésünk alapján ajánlott a rendszer, illetve amit a képességeink alapján kellene csinálnunk.
Az egyébként filmek, irodalom és nyelvek iránt érdeklődő újságírónknak a rendszer a válaszok alapján a magyar szakos bölcsész, a színházrendező és a tervezőgrafikus egyetemi szakot javasolta, de valamiért úgy értékelte az eredményeket, hogy nem rossz választás a biztonságtechnikai mérnök sem. Megnyugtató, hogy a "személyes tulajdonságaidhoz kapcsolódó pályák" fül alatt kijött a kommunikáció- és médiatudomány szak is.
Az eredményeket egyébként egyes szakmák mellé is lehet helyezni. Újságíróként nem biztos, hogy jól megállnánk a helyünket a mérnöki pályán, de legalább kiderül, mi hiányzik hozzá:
Ha kipróbálnátok, itt tehetitek meg. A nemrég indult Oktatási Mérföldkövek oldalt is kipróbáltuk, ezt is érdemes megnézni:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Emellett valamennyi tankerületi igazgatói állást nyílt pályázaton hirdetik meg.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
