Zlati Róbertet, a MASZSZ elnökét idézve azt írták: ágazattól függetlenül minden szakszervezetet megdöbbent és "végtelenül felháborít a kormányrendelet, amely megengedi, hogy a munkáltató hónapokig pallosként lógassa a rendkívüli felmondás ódiumát az akár csak egyszer is nyíltan tiltakozó tanár feje felett".
Korábban mi is megírtuk, hogy egy friss kormányrendelet alapján új szabályok vonatkoznak a "kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben" megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusok elbocsátására. Ezentúl a munkáltatónak nem tizenöt napja lesz elbocsátani őket, az adott tanévben egészen augusztus 2-ig bármikor megteheti ezt.
A szakszervezeti szövetség elnöke szerint a kormány mostani, "a munka világa erkölcsi színvonalát tovább romboló reakciója a legrosszabb fajta, hiszen arról árulkodik, hogy a hatalom nem hajlandó érdemben foglalkozni az oktatás helyzetével, a pedagógusok problémájának megoldásával, ezért félelemkeltő erőfitogtatással fojtaná el a megmozdulásokat és csak elodázza az igazi megoldást".
Zlati Róbert kontraproduktívnak tartja a rendeletet, szerinte az várhatóan további egységbe kovácsolja a szakszervezeteket, a szülőket és lassan az egész országot. "A MASZSZ továbbra is szolidáris a tanárokkal és a diákokkal, akik a nagy közös ügyért, a színvonalas és szabad oktatásért tüntetnek" - fogalmazott.
A MASZSZ elnöke szerint rendkívül cinikus a friss szabály indokolása is, miszerint a módosítás "a munkavállalóknak is jó, hiszen még a lázadozóknak is lehetőséget ad arra, hogy a tanév végéig tanítsák a rájuk bízott gyerekeket". A rendkívüli felmondás szabályainak fellazításával egyértelműen csak a munkáltató jár jól, mert később is mentesül a normál felmondással járó végkielégítés megfizetése alól. - mutatott rá Zlati Róbert.
"A korábbi, 15 napos határidő célja eredetileg az volt, hogy a munkáltató ne tarthassa sakkban a munkavállalókat és közalkalmazottakat azzal, hogy hosszú időn keresztül lógva hagyja egy kihágás megtorlását. Ennek a garanciális korlátnak az eltűnése viszont komoly zsarolási, megfélemlítési lehetőséget teremt a munkáltató számára. Ráadásul a szokatlanul hosszú - augusztus 1-jéig kitolt - határidő tovább bővíti a munkáltató megtorlóeszközeinek tárát, hiszen hónapokon keresztül függőben hagyhatja a polgári engedetlenséggel kapcsolatos retorzió esetleges meglépését" - fogalmazott a MASZSZ elnöke.
Zlati Róbert megjegyezte: európai trendnek tűnik a sztrájkkal, munkavállalói érdekérvényesítéssel szembeni egyre keményebb fellépés. Az Európai Szakszervezeti Szövetség a napokban tiltakozott a jelenség ellen, például az Egyesült Királyságban a sztrájkok elfojtására született - és elfogadott - még elégséges szolgáltatás bevezetésére vonatkozó javaslat ellen - olvasható a közleményben.
