Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Népszava szerdán írt arról, hogy a Belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásban, amelynek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány számszerűsíthető teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák. Emellett több szempont alapján értékelnék a teljesítményüket, de nagyobb hangsúlyt kapna a belső értékelés, vagyis az iskolán belül az igazgató, a munkaközösség-vezető komoly szerepet kapna.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV-nek azt mondta a tervezetről, hogy az nem új, már a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején is volt egy minőségbiztosítási rendszer, az azonban elhalt, mert pénzt nem rendeltek hozzá. A mostani elgondolásnak is vannak anyagi vonzatai, hiszen ha a minőségi munkát díjazni szeretné a kormány, akkor ahhoz pénz kell. Hozzátette: december közepén arról beszélt a miniszter, hogy ez akár 150 ezer forintos plusz összeget is jelenthet.
A legnagyobb problémának a szubjektivitást találja, ráadásul a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák és a budapesti intézmények pedagógusai egészen már körülmények között dolgoznak, és más célokat is kell kitűzniük. Hozzátette: ha hagynak időt a bevezetésre, a tervet a pedagógustársadalom is megismeri, és van beleszólása az alakításába, van kipróbálási időszak, mindenféle helyzetű iskolában tesztelik az új rendszert, akkor akár valami jó is lehet belőle.
Szabó Zsuzsa szerint ugyanakkor a minisztérium legfontosabb feladata most nem a minősítés. 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezért először biztosítani kellene a szakos ellátást – ha ez megvan, akkor lehet hozzáfogni a minősítéshez.
