Az elgondolás nem új, már a decemberi oktatási fórumon is volt szó róla, és a decemberi egyeztetésen a helyettes államtitkár is beszélt róla – mondta a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszeréről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A Népszava szerdán írt arról, hogy a Belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásban, amelynek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány számszerűsíthető teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák. Emellett több szempont alapján értékelnék a teljesítményüket, de nagyobb hangsúlyt kapna a belső értékelés, vagyis az iskolán belül az igazgató, a munkaközösség-vezető komoly szerepet kapna.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV-nek azt mondta a tervezetről, hogy az nem új, már a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején is volt egy minőségbiztosítási rendszer, az azonban elhalt, mert pénzt nem rendeltek hozzá. A mostani elgondolásnak is vannak anyagi vonzatai, hiszen ha a minőségi munkát díjazni szeretné a kormány, akkor ahhoz pénz kell. Hozzátette: december közepén arról beszélt a miniszter, hogy ez akár 150 ezer forintos plusz összeget is jelenthet.
A legnagyobb problémának a szubjektivitást találja, ráadásul a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák és a budapesti intézmények pedagógusai egészen már körülmények között dolgoznak, és más célokat is kell kitűzniük. Hozzátette: ha hagynak időt a bevezetésre, a tervet a pedagógustársadalom is megismeri, és van beleszólása az alakításába, van kipróbálási időszak, mindenféle helyzetű iskolában tesztelik az új rendszert, akkor akár valami jó is lehet belőle.
Szabó Zsuzsa szerint ugyanakkor a minisztérium legfontosabb feladata most nem a minősítés. 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezért először biztosítani kellene a szakos ellátást – ha ez megvan, akkor lehet hozzáfogni a minősítéshez.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
