A budapesti Madách Imre Gimnázium tanárai és 10-11. évfolyamos diákjai olyan hetedikeseknek és nyolcadikosoknak segítenének, akik a szociális helyzetük miatt szorulhatnak ki a gimnáziumi oktatásból.
A Telex szúrta ki a Madách Imre Gimnázium Facebook-oldalán közzétett felhívást, amelyben olyan – elsősorban nem budapesti – hetedikeseket és nyolcadikosokat keresnek, akik képességeik alapján gimnáziumban tanulhatnának tovább, de szociális helyzetük miatt kisebb az esélyük erre.
A gimnázium tanárai és 10-11. évfolyamos diákjai személyesen és online adnának segítséget a felvételire készülő általános iskolásoknak magyarból, matematikából, angolból/németből. Ezért iskolák, diákok vagy olyan szervezetek jelentkezését várják, amelyek hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak.
A program szeptemberben indulna el, más budapesti gimnáziumok csatlakozását is kérik, szerintük így csökkenhetne a Budapest-vidék megosztottság, és változhat az „elitgimnáziumokról” kialakított kép. A Madách a HVG legfrissebb középiskolai rangsorában a 9. helyen áll.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
