Orbán: "Biztos, hogy a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges"

Szerdán a kormányinfó keretében nemzetközi sajtótájékoztatót tart a miniszterelnök. Természetesen a tanárok és a közoktatás helyzete is előkerült.

  • Csik Veronika

Abban én a pedagógusok oldalán állok, hogy a béreket mindenképpen emelni kell

– mondta a pedagógusok helyzetével kapcsolatban Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: azzal kapcsolatban gyakran kapnak kritikákat, hogy milyen a jelenlegi pedagóguséletpályának miért ilyen a belső szerkezete - de ezt nem a kormány határozta meg, "hanem a kormány akkori képviselője tárgyalta ki a szakszervezetekkel. És hogy az idősödéssel jelentősen nő a bér, ellenben a kezdők meg alul vannak fizetve, kisebb bérrel indulnak - nem a kormány javaslata volt, az akkori tárgyalásokban ebben állapodtak meg a felek".

Ez jól láthatóan nem volt jó megállapodás, és ezért van egy belső aránytalanság. Szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbérrel indulnak meg a pedagógusok, miközben a vége felé kezd a dolog egészen elviselhetővé válni. De biztos, hogy a kezdő pedagógusoknál egy jelentősebb mértékű emelés szükséges"

- mondta a miniszterelnök. „Amit a magyar kormány ma tenni tud, az az, hogy tavalyi évben is, az idei évben is és a jövő évben is biztosan lesz 10 százalékos béremelés. Ennyit tud ma a magyar gazdaság” mondta. Hozzátette, hogy ha az unióval néhány részletkérdésről meg tudnak még állapodni, akkor „szerepel a megállapodásban olyan pont, amelyben uniós forrásokat tudunk használni béremelésre. Ezeket az uniós források nélkül is végrehajtanánk, de ha van uniós forrás, akkor három év alatt végre tudjuk hajtani a 10 százalék feletti emeléseket, ha nincs, akkor hat év alatt.”

Abban bízom, lesz pénzügyi megoldás a jogos pedagógusigényekre, de azt kérem nagy tisztelettel innen is mindenkitől, hogy ha nem értenek egyet egy politikai irányvonallal, egy szakmai irányvonallal, ha elégedetlenek a saját helyzetükkel, akkor a tiltakozásnak a törvényes formáját válasszák

- emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kitért az MTA friss közleményére is, melyben az akadémia elnöksége azt kéri a kormánytól, hogy az elbocsátott tanárokat helyezzék vissza az állásukba, ehhez pedig a köztársasági elnök segítségét is kérik. A miniszterelnök azt mondta, nagy tisztelője az akadémiának, de olyat még nem látott, hogy „az akadémia nyílt törvénysértésre szólítsa fel a kormányt”. Hozzátette, ma Magyarországon a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái: a sztrájk is ilyen – ennek van törvényes kerete is. Ezért felszólította a tanárokat, hogy „a tiltakozásnak válasszák a törvényes formát. Ha nem a törvényes formáit választják, akkor nem tehetnek mást az állam vezetői – miután a  pedagógusok is állami alkalmazottak – minthogy az ilyenkor szokásos szabályokat előveszik és érvényesítik.”

Mi lesz a tanárok fizetésével?

A szakszervezetek jelenleg is tárgyalnak a minisztériummal - amint vége az egyeztetésnek, azonnal beszámolunk a fejleményekről. Ezen felül pár napja jelent meg a rendelet arról, hogy bérrendezés helyett 2023-tól újabb 10 százalékos ágazati pótlékemelést ad a kormány a tanároknak. A szakszervezetek szerint ez azonban nem egyenlő a - hónapok óta tartó tárgyalások és tüntetések alkalmával kért - fizetésemeléssel, hiszen a jelenlegi rendszerben a tanárok fizetését továbbra is a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alapból számolják, így a fizetéseik elszakadtak a mindenkori minimálbértől.

Ahogy az már a korábbi kormányinfókon számtalanszor elhangzott, ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.