Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A pénteki közoktatási konzultáció után meg is jelent a rendelet, melyben béremelés vagy bérrendezés helyett egy újabb pótlékemelést kapnak a tanárok.
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében a ”húsz„ szövegrész helyébe a ”harminckettő„ szöveg lép. Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba”
- áll a friss rendelkezésben. Azaz a korábbi 20 százalékos ágazati szakmai pótlék jövőre 32 százalékos lesz.
Az ágazati pótlék emelése nem egyenlő a bérrendezéssel
A szakmai szervezetek már több mint egy éve küzdenek a pedagógusok valódi bérrendezéséért, ugyanis a jelenlegi rendszerben a tanárok fizetését a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alapból számolják, így a tanárok fizetései elszakadtak a mindenkori minimálbértől.
A minisztérium tegnap egy közleményt is kiadott, szerintük a jelenlegi emelés "143 146 ezer iskolai és óvodai pedagógust érint, és a kormány 67,6 milliárd forintot biztosít rá". Sőt, megismétlik, kormány terve, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. "Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a mostani 10 százalékos béremelés helyett 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet az emelés mértéke" - ígéri a Belügyminisztérium.
A héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pedagógusbér-emelésről – amelyről eddig a kormány azt mondta, hogy akkor haladhatja meg a 10 százalékot, ha az ország megkapja a EU-s pénzeket – azt mondta, amit megkapják a pénzeket, megvalósulhat a 20 százalékos béremelés.
Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).