Évindító oktatási naptár: itt vannak a legfontosabb januári dátumok, határidők

Egyetemi- és középiskolai felvételi és félévzárás - összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, határidőket.

  • Eduline

Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége: idén az általános- és középiskolákban kicsit hosszabb a téli szünet: egészen 2023. január 8-ig tart. Tehát a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

január 10.

A keresztféléves felvételin egyetemre jelentkezők január 10-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumaikat, és ez a sorrendmódosítás határideje is. Az e-mailjaiteket érdemes rendszeresen ellenőrizni, ugyanis itt kaptok felszólítást, ha a pontszámításhoz vagy a többletpontok igazolásához szükséges dokumentumaitokat pótolnotok kell.

január 21.

Ezen a napon a tartják a központi középiskolai felvételit, matematikából és magyarból írásbeliznek azok a diákok, akik olyan gimnáziumba vagy technikumba szeretnének jelentkezni, amely kötelezővé tette a vizsgát.

január 24.

Fontos dátum a februárban induló, keresztféléves képzésekre jelentkezőknek, várhatóan ekkor derülnek ki a ponthatárok. Ide kattintva megnézhetitek, milyen ponthatárok voltak tavaly.

január 31.

Ezen a napon pótolhatják a központi írásbeli vizsgát azok a nyolcadikosok, akik a január 21-én alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

Ha kíváncsiak vagytok a teljes 2022/23-as tanév maradékának menetrendjére, akkor itt nézhetitek meg a legfontosabb dátumokat.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.