A pénteki közoktatási konzultáció után meg is jelent a rendelet, melyben béremelés vagy bérrendezés helyett egy újabb pótlékemelést kapnak a tanárok.
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (11) bekezdésében a ”húsz„ szövegrész helyébe a ”harminckettő„ szöveg lép. Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba”
- áll a friss rendelkezésben. Azaz a korábbi 20 százalékos ágazati szakmai pótlék jövőre 32 százalékos lesz.
Az ágazati pótlék emelése nem egyenlő a bérrendezéssel
A szakmai szervezetek már több mint egy éve küzdenek a pedagógusok valódi bérrendezéséért, ugyanis a jelenlegi rendszerben a tanárok fizetését a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alapból számolják, így a tanárok fizetései elszakadtak a mindenkori minimálbértől.
A minisztérium tegnap egy közleményt is kiadott, szerintük a jelenlegi emelés "143 146 ezer iskolai és óvodai pedagógust érint, és a kormány 67,6 milliárd forintot biztosít rá". Sőt, megismétlik, kormány terve, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. "Amennyiben megérkeznek az uniós források, a mostani bérhez képest 2023-ban a mostani 10 százalékos béremelés helyett 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet az emelés mértéke" - ígéri a Belügyminisztérium.
A héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pedagógusbér-emelésről – amelyről eddig a kormány azt mondta, hogy akkor haladhatja meg a 10 százalékot, ha az ország megkapja a EU-s pénzeket – azt mondta, amit megkapják a pénzeket, megvalósulhat a 20 százalékos béremelés.
Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy ha megérkeznek az EU-s pénzek, akkor az eredetileg vállalt 2028 helyett 2025-re elérhetik a pedagógusok a diplomások átlagbérének 80 százalékát. Ezt úgy érnék el, hogy jövőre 20,1 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig 30 százalékkal emelnék a fizetéseket. Azzal számolnak, hogy 2025-ben a diplomások átlagbére bruttó 972 901 forint lehet, a pedagógusok átlagos bére ennek 80 százaléka, vagyis bruttó 777 ezer forint körül alakul majd.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
