Bőven lesz dolguk a diákoknak és a szülőknek a következő hetekben: hamarosan indul a középiskolai felvételi

Az iskolai tájékoztatókat már hetek óta el lehet olvasni, sőt december elején az írásbeli vizsga jelentkezési időszaka is véget ért. Megnéztük, hogy mi vár még a felvételizőkre.

  • Eduline

Az írásbeli felvételire (remélhetőleg) mindenki jelentkezett már, akinek a kiszemelt középiskolája előírta a felvételi követelmények között a központi magyar- és matekvizsgát.

Mikor lesz az írásbeli vizsga?

2023. január 21-én 10 órakor. A pótló írásbeli vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni - pedig 2023. január 31-én, 14 órakor lesz.

Mikor kell a középiskolákba jelentkezni?

Először is fontos leszögezni, hogy a nyolcadikosok felvételi lapjainak kitöltését, az adminisztrációt az általános iskola intézi, ezért a legfontosabb teendőkről az osztályfőnökkel kell egyeztetnetek.

Az általános iskolák általában január elején, de legkésőbb február közepéig összegyűjtik, ki hová szeretne jelentkezni, és ezek alapján legkésőbb 2022. február 22-ig kitöltik a felvételi lapokat. Természetesen egyéni jelentkezésre is lesz lehetőség, ha valaki például kisgimnáziumba jelentkezik, sőt 2023-tól online is le lehet majd adni a jelentkezéseket. Erről bővebben itt írtunk.

A középiskolai felvételi legfontosabb dátumait - szóbelikkel és sorrendmódosítási időszakkal együtt - itt nézhetitek meg egy helyen.

Hogyan érdemes választani?

Az országban több száz gimnázium, szakgimnázium és szakközépiskola közül lehet válogatni: az állam mellett egyházak, alapítványok és magáncégek is működtetnek oktatási intézményeket, a diákok és a szülők hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, hároméves, érettségit nem adó szakközépiskolák, négy évfolyamos gimnáziumok és szakgimnáziumok, nyelvi előkészítős és két tannyelvű iskolák, alternatív módszereket alkalmazó intézmények közül is válogathatnak.

Itt megnézhetitek a HVG 2023-as középiskolai rangsorait.

Az iskolaválasztás legfontosabb szempontja – értenek egyet pedagógusok és pszichológusok – a diák érdeklődési köre, képességei és személyisége. Vagyis a szülők első és legfontosabb feladata, hogy legkésőbb a középiskolai felvételi évében választ kapjon többek között arra a kérdésre, hogy a gyermekének van-e már bármilyen elképzelése a jövőről.

Ha két hasonló profilú középiskola közül kell választani (pontosabban eldönteni, melyik álljon a jelentkezési lista első helyén), érdemes utánajárni, milyen szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be a kilencedikesek, milyen sportolási lehetőségek közül választhatnak a diákok, működik-e valamilyen művészeti csoport, például énekkar, színjátszókör vagy éppen tánccsoport az iskolában.

A diákok jegyei szűkítik a továbbtanulási lehetőségeket, az általános iskolai bizonyítványban szereplő eredményeket ugyanis az összes középiskola figyelembe veszi a felvételizők rangsorolásakor, csak más-más súllyal. A legnépszerűbb gimnáziumokban és technikumokban többszörös a túljelentkezés, ezekbe az intézményekbe a jó jegyek és a felvételin szerzett magas pontszám jelent belépőt. Érdemes ezért minél korábban megnézni azt is, milyen feladatokból áll a központi írásbeli felvételi, és egy-két korábbi tesztet próbaképpen kitölteni – a korábbi évek feladatsorait az Oktatási Hivatal oldalán lehet megtalálni.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.