Az iskolai tájékoztatókat már hetek óta el lehet olvasni, sőt december elején az írásbeli vizsga jelentkezési időszaka is véget ért. Megnéztük, hogy mi vár még a felvételizőkre.
Az írásbeli felvételire (remélhetőleg) mindenki jelentkezett már, akinek a kiszemelt középiskolája előírta a felvételi követelmények között a központi magyar- és matekvizsgát.
Mikor lesz az írásbeli vizsga?
2023. január 21-én 10 órakor. A pótló írásbeli vizsga – ezen csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni - pedig 2023. január 31-én, 14 órakor lesz.
Mikor kell a középiskolákba jelentkezni?
Először is fontos leszögezni, hogy a nyolcadikosok felvételi lapjainak kitöltését, az adminisztrációt az általános iskola intézi, ezért a legfontosabb teendőkről az osztályfőnökkel kell egyeztetnetek.
Az általános iskolák általában január elején, de legkésőbb február közepéig összegyűjtik, ki hová szeretne jelentkezni, és ezek alapján legkésőbb 2022. február 22-ig kitöltik a felvételi lapokat. Természetesen egyéni jelentkezésre is lesz lehetőség, ha valaki például kisgimnáziumba jelentkezik, sőt 2023-tól online is le lehet majd adni a jelentkezéseket. Erről bővebben itt írtunk.
A középiskolai felvételi legfontosabb dátumait - szóbelikkel és sorrendmódosítási időszakkal együtt - itt nézhetitek meg egy helyen.
Hogyan érdemes választani?
Az országban több száz gimnázium, szakgimnázium és szakközépiskola közül lehet válogatni: az állam mellett egyházak, alapítványok és magáncégek is működtetnek oktatási intézményeket, a diákok és a szülők hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, hároméves, érettségit nem adó szakközépiskolák, négy évfolyamos gimnáziumok és szakgimnáziumok, nyelvi előkészítős és két tannyelvű iskolák, alternatív módszereket alkalmazó intézmények közül is válogathatnak.
Itt megnézhetitek a HVG 2023-as középiskolai rangsorait.
Az iskolaválasztás legfontosabb szempontja – értenek egyet pedagógusok és pszichológusok – a diák érdeklődési köre, képességei és személyisége. Vagyis a szülők első és legfontosabb feladata, hogy legkésőbb a középiskolai felvételi évében választ kapjon többek között arra a kérdésre, hogy a gyermekének van-e már bármilyen elképzelése a jövőről.
Ha két hasonló profilú középiskola közül kell választani (pontosabban eldönteni, melyik álljon a jelentkezési lista első helyén), érdemes utánajárni, milyen szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be a kilencedikesek, milyen sportolási lehetőségek közül választhatnak a diákok, működik-e valamilyen művészeti csoport, például énekkar, színjátszókör vagy éppen tánccsoport az iskolában.
A diákok jegyei szűkítik a továbbtanulási lehetőségeket, az általános iskolai bizonyítványban szereplő eredményeket ugyanis az összes középiskola figyelembe veszi a felvételizők rangsorolásakor, csak más-más súllyal. A legnépszerűbb gimnáziumokban és technikumokban többszörös a túljelentkezés, ezekbe az intézményekbe a jó jegyek és a felvételin szerzett magas pontszám jelent belépőt. Érdemes ezért minél korábban megnézni azt is, milyen feladatokból áll a központi írásbeli felvételi, és egy-két korábbi tesztet próbaképpen kitölteni – a korábbi évek feladatsorait az Oktatási Hivatal oldalán lehet megtalálni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
