December 2-án lejárt a központi felvételi jelentkezési határideje. Mutatjuk, milyen dátumokat kell észben tartanotok ezt követően.
Bár a központi felvételi jelentkezési határideje péntek éjfélkor lejárt, egyelőre nem dőlhetnek hátra azok a felvételizők diákok és szüleik, akik 2023-ban kezdik meg a középiskolai tanulmányaikat.
Ha olyan középiskolába jelentkeztetek, ami elvárja a központi felvételi vizsga teljesítését, arra január 21-én, délelőtt 10-kor kerül sor abban az intézményben, amit a jelentkezési lapon kiválasztottatok. Ha viszont nem jelentkeztetek központi felvételire, mert az intézmény kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt, egyelőre nincs semmi teendőtök azon kívül, hogy összeállítjátok a szimpatikus intézmények sorrendjét. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem tudtok részt venni a január 21-i felvételin, január 31-én pótolhatjátok azt, viszont igazolnotok kell, hogy miért nem jelentetek meg a korábbi alkalmon.
Ez viszont nem befolyásolja, hogy mikor tudjátok meg az eredményetek, mivel a pontszámokat az összes felvételiző február 10-én kapja meg.
A következő fontos dátum: 2023. február 22.
Mivel a központi felvételire való jelentkezés nem azonos a középiskolai jelentkezéssel, az általános iskolák vagy a szülők a fenti dátumig a napig továbbítják az érintett középiskoláknak a felvételizők tanulói és jelentkezési lapjait.
Amennyiben a középiskola az írásbeli vizsgán túl szóbeli meghallgatásokat vagy alkalmassági vizsgát is tart, ezekre február 27. és március 14. között kerül sor, a pontos dátumról az intézmények minden érintettet tájékoztatni fognak.
Ha ezek után úgy látjátok, hogy a korábban megjelölt intézmények közül valamelyik kevésbé, vagy sokkal inkább szimpatikus, mint ahogy azt februárban gondoltátok, március 21-22. között lehetőségetek van módosítani a korábban felállított sorrendeteken. Ha viszont ezt nem szeretnétek megtenni, nincs más teendőtök, mint várni a sikeres felvételről, vagy épp elutasításról érkező leveleket, amik várhatóan április 28-án futnak be minden középfokú intézménybe jelentkező diákhoz, beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra jelentkezőket is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
