Leendő középiskolások, figyelem! Ezeket a dátumokat érdemes észben tartani a következő időszakban

December 2-án lejárt a központi felvételi jelentkezési határideje. Mutatjuk, milyen dátumokat kell észben tartanotok ezt követően.

  • Eduline

Bár a központi felvételi jelentkezési határideje péntek éjfélkor lejárt, egyelőre nem dőlhetnek hátra azok a felvételizők diákok és szüleik, akik 2023-ban kezdik meg a középiskolai tanulmányaikat.

Ha olyan középiskolába jelentkeztetek, ami elvárja a központi felvételi vizsga teljesítését, arra január 21-én, délelőtt 10-kor kerül sor abban az intézményben, amit a jelentkezési lapon kiválasztottatok. Ha viszont nem jelentkeztetek központi felvételire, mert az intézmény kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt, egyelőre nincs semmi teendőtök azon kívül, hogy összeállítjátok a szimpatikus intézmények sorrendjét. Amennyiben valamilyen oknál fogva nem tudtok részt venni a január 21-i felvételin, január 31-én pótolhatjátok azt, viszont igazolnotok kell, hogy miért nem jelentetek meg a korábbi alkalmon. 

Ez viszont nem befolyásolja, hogy mikor tudjátok meg az eredményetek, mivel a pontszámokat az összes felvételiző február 10-én kapja meg. 

A következő fontos dátum: 2023. február 22.

Mivel a központi felvételire való jelentkezés nem azonos a középiskolai jelentkezéssel, az általános iskolák vagy a szülők a fenti dátumig a napig továbbítják az érintett középiskoláknak a felvételizők tanulói és jelentkezési lapjait. 

Amennyiben a középiskola az írásbeli vizsgán túl szóbeli meghallgatásokat vagy alkalmassági vizsgát is tart, ezekre február 27. és március 14. között kerül sor, a pontos dátumról az intézmények minden érintettet tájékoztatni fognak.

Ha ezek után úgy látjátok, hogy a korábban megjelölt intézmények közül valamelyik kevésbé, vagy sokkal inkább szimpatikus, mint ahogy azt februárban gondoltátok, március 21-22. között lehetőségetek van módosítani a korábban felállított sorrendeteken. Ha viszont ezt nem szeretnétek megtenni, nincs más teendőtök, mint várni a sikeres felvételről, vagy épp elutasításról érkező leveleket, amik várhatóan április 28-án futnak be minden középfokú intézménybe jelentkező diákhoz, beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra jelentkezőket is. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.