Most a szülőket kérdezi az oktatásról a Belügyminisztérium

A közoktatásban tanuló diákok szülei tölthetik ki azt a kérdőívet, amely a Belügyminisztérium szerint „az oktatásban leginkább érintettek véleményének megismerését célozza”.

  • Eduline

A tárca a közleményében azt írja, korábban a pedagógusok körében végeztek hasonló kérdőíves felmérést. Most a szülők jönnek: a kérdőívet a Kréta rendszerén keresztül lehet majd elérni december 15-ig, a kitöltés anonim, semmilyen személyes adatot nem kell megadni, a válaszokat az adott iskola tanárai sem ismerhetik meg.

A kérdések például „a biztonságos és rendezett iskolai környezetre, a házi feladat elkészítésének időigényére, a tanulók tanítási órákon kívüli, szervezett elfoglaltságára, az iskolai teljesítmény objektív mérésére vonatkoznak”. Lehetőség van arra is, hogy a szülők bármilyen más véleményt, javaslatot eljuttassanak a tárcához.

Eközben: több tucat iskolában kezdtek polgári engedetlenségi akcióba pedagógusok a Karinthy, az Eötvös és a Vörösmarty több tanárának elbocsátása miatt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.