Még mindig nem javították a nyolcadikosok földrajzkönyvének Ukrajnáról szóló fejezetét

Október végén jelezte a kormány, hogy rendezik a nyolcadikosok földrajzkönyv-botrányát, ami egy Ukrajnáról szóló fejezet miatt robbant ki. Viszont azóta sem történt lépés az ügyben.

  • Csik V

Mikorra javítják ki a nyolcadikosok földrajztankönyvének online változatában az Ukrajna vonatkozásában az orosz narratívát továbbadó oldalt?

- tette fel a napokban a kérdést a minisztériumnak a Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára azonban válasz helyett visszadobta a labdát: egy korábbi - szeptemberi - válaszára hivatkozott. Ebben az államtitkár akkor azt írta (szintén Vadai Ágnes kérdésére):

"Az ön által idézett tankönyv 2018-ban készült. Így nyilvánvalóan az abban leírtaknak semmi köze sincs az idén kirobbant háborúhoz. Kérem, máskor (is) tájékozódjon, mielőtt alaptalanul vádaskodni kezd!"

Az államtitkár mindezt attól függetlenül idézte november 21-én saját magától, hogy a kormány még egy hónappal ezelőtt megígérte, a nyolcadikosok földrajztankönyvének online változatában átírják az Ukrajna vonatkozásában az orosz narratívát továbbadó oldalt, a könyv miatt ugyanis magyarországi ukrán civil szervezetek is tiltakoztak. A válasz után azonban megnéztük az említett online változatot (két formában is), továbbra is a problémás megfogalmazás és a még problémásabb ábra szerepel az Ukrajnáról szóló fejezet mellett.

tankonyvkatalogus.hu

A földrajzkönyv-botrány még hónapokkal ezelőtt robbant ki

Ahogy már korábban az Eduline is megírta, egy az ukrán háborút eltorzító bekezdés és ábra került a nyolcadikosok földrajztankönyvébe. A bekezdésben szó sem esik arról, hogy Krímet 2014-ben Oroszország katonailag megszállta, majd egy, a nemzetközi közösség által vitatott népszavazáson annektálta, az említett ábrán pedig az látszik, ahogy az Oroszország által februárban lerohant Ukrajna felett valójában három nagyhatalom, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió marakodik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna