Az általános iskolai pedagógusok közel fele 50 éves vagy annál idősebb. Ők tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba mennek - utánpótlás pedig nincs.
A 2021/22-es tanévben, az ország 1771 településének 3611 általános iskolájában összesen 777 harminc év alatti férfi tanár dolgozott
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves elemzéséből. Innen nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt 5 évben pályára lépő - illetve pályán is maradó - frissdiplomás férfi pedagógusok száma jóval 1000 fő alatt maradt.
A magyar tanárok sokat emlegetett korfája mellett érdekes az is, jelenleg milyen arányban dolgoznak férfiak és nők az általános iskolákban:
az előző tanév statisztikái szerint a pedagógusok 86%-a nő volt.
Ez az arány nem csak az általános iskolákra jellemző, a középiskolákban oktatók többsége (65%) is nő. Az előző tanévben a gimnáziumokban, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban 70% feletti, a szakképzési intézményekben viszont alacsonyabb (50%) volt a nők aránya.
Térjünk vissza arra a sokat emlegetett korfára
A 2021/2022-es tanévben, az általános iskolákban az 50 éves vagy annál idősebb korosztály aránya 48%, a 30 évesnél fiatalabbaké 6% volt - áll az éves elemzésben. Ez önmagában is ijesztő, hiszen azt jelenti, hogy 10-15 éven belül a tanárok fele nyugdíjas lesz.
Utánpótlás nem igazán van, pedagógusképzésen mindössze 6400 elsőéves kezdte el az egyetemet ősszel. Sőt sok tanári szakpárt el sem tudtak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező.
A KSH szerint a 2021/2022-es tanévben az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma (valamennyi munkakört figyelembe véve) 74,5 ezer fő volt, ez 700-zal kevesebb, mint az előző évben.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
