Az általános iskolai pedagógusok közel fele 50 éves vagy annál idősebb. Ők tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba mennek - utánpótlás pedig nincs.
A 2021/22-es tanévben, az ország 1771 településének 3611 általános iskolájában összesen 777 harminc év alatti férfi tanár dolgozott
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves elemzéséből. Innen nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt 5 évben pályára lépő - illetve pályán is maradó - frissdiplomás férfi pedagógusok száma jóval 1000 fő alatt maradt.
A magyar tanárok sokat emlegetett korfája mellett érdekes az is, jelenleg milyen arányban dolgoznak férfiak és nők az általános iskolákban:
az előző tanév statisztikái szerint a pedagógusok 86%-a nő volt.
Ez az arány nem csak az általános iskolákra jellemző, a középiskolákban oktatók többsége (65%) is nő. Az előző tanévben a gimnáziumokban, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban 70% feletti, a szakképzési intézményekben viszont alacsonyabb (50%) volt a nők aránya.
Térjünk vissza arra a sokat emlegetett korfára
A 2021/2022-es tanévben, az általános iskolákban az 50 éves vagy annál idősebb korosztály aránya 48%, a 30 évesnél fiatalabbaké 6% volt - áll az éves elemzésben. Ez önmagában is ijesztő, hiszen azt jelenti, hogy 10-15 éven belül a tanárok fele nyugdíjas lesz.
Utánpótlás nem igazán van, pedagógusképzésen mindössze 6400 elsőéves kezdte el az egyetemet ősszel. Sőt sok tanári szakpárt el sem tudtak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező.
A KSH szerint a 2021/2022-es tanévben az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma (valamennyi munkakört figyelembe véve) 74,5 ezer fő volt, ez 700-zal kevesebb, mint az előző évben.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
