Az általános iskolai pedagógusok közel fele 50 éves vagy annál idősebb. Ők tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba mennek - utánpótlás pedig nincs.
A 2021/22-es tanévben, az ország 1771 településének 3611 általános iskolájában összesen 777 harminc év alatti férfi tanár dolgozott
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves elemzéséből. Innen nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt 5 évben pályára lépő - illetve pályán is maradó - frissdiplomás férfi pedagógusok száma jóval 1000 fő alatt maradt.
A magyar tanárok sokat emlegetett korfája mellett érdekes az is, jelenleg milyen arányban dolgoznak férfiak és nők az általános iskolákban:
az előző tanév statisztikái szerint a pedagógusok 86%-a nő volt.
Ez az arány nem csak az általános iskolákra jellemző, a középiskolákban oktatók többsége (65%) is nő. Az előző tanévben a gimnáziumokban, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban 70% feletti, a szakképzési intézményekben viszont alacsonyabb (50%) volt a nők aránya.
Térjünk vissza arra a sokat emlegetett korfára
A 2021/2022-es tanévben, az általános iskolákban az 50 éves vagy annál idősebb korosztály aránya 48%, a 30 évesnél fiatalabbaké 6% volt - áll az éves elemzésben. Ez önmagában is ijesztő, hiszen azt jelenti, hogy 10-15 éven belül a tanárok fele nyugdíjas lesz.
Utánpótlás nem igazán van, pedagógusképzésen mindössze 6400 elsőéves kezdte el az egyetemet ősszel. Sőt sok tanári szakpárt el sem tudtak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező.
A KSH szerint a 2021/2022-es tanévben az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma (valamennyi munkakört figyelembe véve) 74,5 ezer fő volt, ez 700-zal kevesebb, mint az előző évben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
