Az általános iskolai pedagógusok közel fele 50 éves vagy annál idősebb. Ők tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba mennek - utánpótlás pedig nincs.
A 2021/22-es tanévben, az ország 1771 településének 3611 általános iskolájában összesen 777 harminc év alatti férfi tanár dolgozott
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves elemzéséből. Innen nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt 5 évben pályára lépő - illetve pályán is maradó - frissdiplomás férfi pedagógusok száma jóval 1000 fő alatt maradt.
A magyar tanárok sokat emlegetett korfája mellett érdekes az is, jelenleg milyen arányban dolgoznak férfiak és nők az általános iskolákban:
az előző tanév statisztikái szerint a pedagógusok 86%-a nő volt.
Ez az arány nem csak az általános iskolákra jellemző, a középiskolákban oktatók többsége (65%) is nő. Az előző tanévben a gimnáziumokban, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban 70% feletti, a szakképzési intézményekben viszont alacsonyabb (50%) volt a nők aránya.
Térjünk vissza arra a sokat emlegetett korfára
A 2021/2022-es tanévben, az általános iskolákban az 50 éves vagy annál idősebb korosztály aránya 48%, a 30 évesnél fiatalabbaké 6% volt - áll az éves elemzésben. Ez önmagában is ijesztő, hiszen azt jelenti, hogy 10-15 éven belül a tanárok fele nyugdíjas lesz.
Utánpótlás nem igazán van, pedagógusképzésen mindössze 6400 elsőéves kezdte el az egyetemet ősszel. Sőt sok tanári szakpárt el sem tudtak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező.
A KSH szerint a 2021/2022-es tanévben az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma (valamennyi munkakört figyelembe véve) 74,5 ezer fő volt, ez 700-zal kevesebb, mint az előző évben.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
