Az általános iskolai pedagógusok közel fele 50 éves vagy annál idősebb. Ők tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba mennek - utánpótlás pedig nincs.
A 2021/22-es tanévben, az ország 1771 településének 3611 általános iskolájában összesen 777 harminc év alatti férfi tanár dolgozott
- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves elemzéséből. Innen nem nehéz kiszámolni, hogy az elmúlt 5 évben pályára lépő - illetve pályán is maradó - frissdiplomás férfi pedagógusok száma jóval 1000 fő alatt maradt.
A magyar tanárok sokat emlegetett korfája mellett érdekes az is, jelenleg milyen arányban dolgoznak férfiak és nők az általános iskolákban:
az előző tanév statisztikái szerint a pedagógusok 86%-a nő volt.
Ez az arány nem csak az általános iskolákra jellemző, a középiskolákban oktatók többsége (65%) is nő. Az előző tanévben a gimnáziumokban, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban 70% feletti, a szakképzési intézményekben viszont alacsonyabb (50%) volt a nők aránya.
Térjünk vissza arra a sokat emlegetett korfára
A 2021/2022-es tanévben, az általános iskolákban az 50 éves vagy annál idősebb korosztály aránya 48%, a 30 évesnél fiatalabbaké 6% volt - áll az éves elemzésben. Ez önmagában is ijesztő, hiszen azt jelenti, hogy 10-15 éven belül a tanárok fele nyugdíjas lesz.
Utánpótlás nem igazán van, pedagógusképzésen mindössze 6400 elsőéves kezdte el az egyetemet ősszel. Sőt sok tanári szakpárt el sem tudtak indítani az egyetemek, olyan kevés volt a jelentkező.
A KSH szerint a 2021/2022-es tanévben az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma (valamennyi munkakört figyelembe véve) 74,5 ezer fő volt, ez 700-zal kevesebb, mint az előző évben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
