Egy friss uniós kutatás szerint egész Európában romlott a fiatalok mentális egészsége. Nálunk is, mégsem erősítették meg az iskolapszichológusi hálózatot.
Nőtt a hangulatzavarral, depressziós tünetekkel küzdő gyerekek és az öngyilkossági kísérletek száma, Magyarország mégsem tesz semmit a fiatalok megóvására - derül ki abból az uniós tanulmányból, amelyet a G7 elemzett, és amely a koronavírus-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásáit vizsgálta.
A lap szerint az EU-tagállamok nagy része proaktívan áll a témához, és növelték a szakemberek és a tanácsadók számát, megerősítették az iskolapszichológusi hálózatot, nálunk a szakemberhiány miatti torlódás a jellemző.
“Alapvetően megemelkedett az igény a sürgősségi ellátás iránt” – mondta a G7-nek a Vadaskert Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia igazgatója, Baji Ildikó, aki arról is beszámolt, hogy 2019 és 2021 között több mint 40 százalékkal nőtt a sürgősségi ellátást igénylő fiatalok száma, akik többnyire öngyilkossági kísérlet miatt kerültek az intézménybe.
Tárnok Zsanett, a Vaskert Alapítvány vezetője szerint az okok összetettek; egy részük mindenképp a járványhoz kapcsolható, hiszen a lezárások bevezetése, az online oktatás és az otthonmaradás miatt nőtt a feszültség a diákokban. Ezek katalizátorként "beindították" az olyan, egyelőre lappangó, kezeletlen mentális betegségek tüneteit (szorongás, depresszió, ADHD, evészavar), amelyek sokaknál csak később jelentkeztek volna.
November 2-án az Eduline is beszámolt arról, hogy több száz óvoda-és iskolapszichológus írta alá azt az állásfoglalást, melyet az OIMBázis oldalán tettek közzé múlt hétvégén: a magyar diákok romló mentális állapotára hívták fel a figyelmet.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
