Iskola- és óvodapszichológusok szerint is komoly gondok vannak a magyar közoktatásban

Az óvoda- és iskolapszichológusok állásfoglalása szerint a közoktatás problémái a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak.

  • Székács Linda

Nem csak az oktatás minőségére, de a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak a közoktatás problémái - derül ki abból az állásfoglalásból, amit hétvégén a hvg.hu vett észre az OIMBázis honlapján.

„Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett” - írják a bejegyzésben, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá, mivel szerintük a hazai köznevelési rendszer nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített céloknak, többek között tehát annak sem, hogy "elősegítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását (28-as cikk), valamint a pihenéshez és a szabadidő  eltöltéséhez, a megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogukat".

A pedagógusok folyamatos váltakozása ugyanis nehezíti, hogy időben észleljék a gyerekek fejlődésbeli elakadásait, és negatívan hat a biztonságérzetükre is, ami óvodás gyerekek esetében létfontosságú a stabilitás, és a biztonságérzetük biztosításában.

Mindezek mellett az állásfoglalásukban kiemelik a tanulókra és a pedagógusokra nehezedő túlterheltséget is, hazai kutatások szerint ugyanis a diákok többet dolgoznak, mint a szüleik, hiszen már egy általános iskolás gyerek is heti 40-42 órát tölt tanulással, míg a pedagógusok akár 50 óránál többet töltenek iskolai elfoglaltságokkal, a tanításon kívül tehát a dolgozatok javításával és egyéb szervezésekkel, ami az alacsony társadalmi és anyagi megbecsültség hiányában könnyen a kiégéshez vezet.

Míg azonban ők bármikor úgy dönthetnek, hogy pályát váltanak, a diákoknak aligha van kiút a közoktatás terheiből, amiből ráadásul hiányoznak a mentális egészséggel foglalkozó tárgyak, így a tanulók többsége azzal sincs tisztában, hogy hogyan birkózhatna meg a rá nehezedő nyomással, és nem ismerik az egészséges, kiegyensúlyozott élethez szükséges készségeket sem.

"A fent vázolt problémákat az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat önmagában nem tudja megoldani. Az intézményenként 500 fő felett biztosított fél státusz nem teszi lehetővé a megelőző, preventív jellegű munkát, a sajnálatosan kevés és alulfizetett szakember pedig nem képes kiegyensúlyozni a rendszer működéséből fakadó pszichés terheket" - mondják, és azt is hozzátették, hogy szolidaritást vállalnak mindenkivel, akik "a változás érdekében hallatják a hangjukat".

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.