Az óvoda- és iskolapszichológusok állásfoglalása szerint a közoktatás problémái a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak.
Nem csak az oktatás minőségére, de a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak a közoktatás problémái - derül ki abból az állásfoglalásból, amit hétvégén a hvg.hu vett észre az OIMBázis honlapján.
„Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett” - írják a bejegyzésben, amit közel 300 iskola- és óvodapszichológus írt alá, mivel szerintük a hazai köznevelési rendszer nem felel meg a Gyermekjogi Egyezményben rögzített céloknak, többek között tehát annak sem, hogy "elősegítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását (28-as cikk), valamint a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogukat".
A pedagógusok folyamatos váltakozása ugyanis nehezíti, hogy időben észleljék a gyerekek fejlődésbeli elakadásait, és negatívan hat a biztonságérzetükre is, ami óvodás gyerekek esetében létfontosságú a stabilitás, és a biztonságérzetük biztosításában.
Mindezek mellett az állásfoglalásukban kiemelik a tanulókra és a pedagógusokra nehezedő túlterheltséget is, hazai kutatások szerint ugyanis a diákok többet dolgoznak, mint a szüleik, hiszen már egy általános iskolás gyerek is heti 40-42 órát tölt tanulással, míg a pedagógusok akár 50 óránál többet töltenek iskolai elfoglaltságokkal, a tanításon kívül tehát a dolgozatok javításával és egyéb szervezésekkel, ami az alacsony társadalmi és anyagi megbecsültség hiányában könnyen a kiégéshez vezet.
Míg azonban ők bármikor úgy dönthetnek, hogy pályát váltanak, a diákoknak aligha van kiút a közoktatás terheiből, amiből ráadásul hiányoznak a mentális egészséggel foglalkozó tárgyak, így a tanulók többsége azzal sincs tisztában, hogy hogyan birkózhatna meg a rá nehezedő nyomással, és nem ismerik az egészséges, kiegyensúlyozott élethez szükséges készségeket sem.
"A fent vázolt problémákat az óvoda- és iskolapszichológusi hálózat önmagában nem tudja megoldani. Az intézményenként 500 fő felett biztosított fél státusz nem teszi lehetővé a megelőző, preventív jellegű munkát, a sajnálatosan kevés és alulfizetett szakember pedig nem képes kiegyensúlyozni a rendszer működéséből fakadó pszichés terheket" - mondják, és azt is hozzátették, hogy szolidaritást vállalnak mindenkivel, akik "a változás érdekében hallatják a hangjukat".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
