A tüntetések és tiltakozások az oktatásban dolgozók bérrendezése mellett, többről is szólnak. A diákok és tanárok követelései között ott van a korábban elvett sztrájkjogok helyreállítása és az önálló oktatási minisztérium felállítása is. Mutatjuk, mit követelnek a kormánytól a tüntetők.
Az Egységes Diákfront (EDF) az október 23-án tartott nagy tüntetésen is összefoglalta a követeléseit öt pontban:
Október 27 országos sztrájknapot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az oktatásban dolgozók bérrendezése mellett azonban mást is követelnek.
Örülnék, ha végre a kormányzat nem csak azt szajkózná, hogy egyetért a béremeléssel, hanem az összes többi követelésre is reagálnának a mély hallgatás helyett!
- írta Jocó bácsi, azaz Balatoni József történelemtanár ma reggeli posztjában, ehhez pedig képet is mellékelt az említett követelésekről:
Ismét tárgyalnak a kormánnyal?
A ma reggel tartott sajtótájékoztatón Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője elmondta, szerinte volt eredménye a legutóbbi, az október 23-i, több tízezres tüntetésnek, ugyanis november 7-re kaptak időpontot Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól.
A tárgyalásokat megelőzően egyébként, november 2-án parlamenti vitanap lesz a közoktatásról, a sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy ma a 60 tankerületi központ közül 33-nál lesz a szakszervezetek tudomása szerint valamilyen megmozdulás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
