Újra az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium áll a HVG friss középiskolai rangsorának élén. Igaz, a verseny idén is szoros volt, a két tavalyi győztes, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint az Eötvös József Gimnázium eredményei alig maradtak el a Radnótiétól. A diákok kimagaslóan teljesítenek a szövegértési és a matematikai kompetenciamérésen, kiváló eredményt érnek el az érettségin, magas felvételi pontszámot szereznek a felvételin, és szinte kivétel nélkül továbbtanulnak. Igaz, egy részük nem itthon, hanem külföldön.

A Radnótiból például minden harmadik végzős, nagyjából egyosztálynyi diák iratkozik be valamelyik külföldi egyetemre, a Fazekasból az előző tanévben 22 diák ment külföldre tanulni, az Eötvösben pedig minden ötödik érettségiző döntött így.

A száz legjobb gimnázium

A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből. A HVG Középiskola 2023-ban több részrangsort is találtok, megnézhetitek, idén melyek a legjobb eredményű egyházi, alapítványi és magán-, két tannyelvű képzést is kínáló, valamint egyetemi gyakorlóiskolák, és hogy az OKTV-döntőkbe honnan került be a legtöbb diák. A kiadványból emellett választ kaphattok arra a kérdésre, mikor érdemes hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumra váltani, hogyan lehet (egyáltalán: fel lehet-e néhány hónap alatt) készülni a központi írásbeli felvételire, hogyan kell kalkulálni a pontokkal, és milyen segítséget kérhetnek azok a nyolcadikosok, akiknek  elképzelésük sincs arról, merre tovább. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg.

Jó néhány – a nyelveket kiemelten oktató – középiskolából ennél is többen mennek külföldre. A nyelvi-kommunikációs évvel kiegészített képzést kínáló Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból (AKG) tavaly szeptemberben például 45 végzős kezdett valamelyik külföldi egyetemen, az előző tanévben pedig 54-en jelentkeztek. Horn György, az AKG pedagógiai vezetője a HVG középiskolai kiadványának úgy fogalmazott, „ez egy nagyon nyomasztó dolog, az elmúlt hét-nyolc évnek a legrosszabb trendje, hogy elmennek a gyerekek az országból”.

„Idén hetvenketten végeztek nálunk, és közülük többen tanulnak Hollandiában, mint Magyarországon. Több mint negyvenen járnak holland egyetemre, aztán van egy nagy kör, akik más-más helyen tanulnak, Londonban, Svájcban, Franciaországban. És nem biztos, hogy össze tudok szedni húsz gyereket, akik itthon vannak. Közöttük egyébként is vannak olyanok, akik gap yearen vannak, aztán elindulnak a világba” – mondta.

Nem véletlen, hogy egyre több magyarországi iskola indít nemzetköziérettségi-programot. A kétéves, idegen nyelvű képzésen a diákok a nemzetközi érettségi vizsgára készülhetnek fel, amelyet a világ számos országában, a legjobb egyetemeken is elfogadnak. Az első ilyen intézmény a kilencvenes évek elején a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium volt, de ma már számos nemzetközi iskolában, valamint a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban és a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban is indulnak ilyen csoportok – utóbbi középiskolából az előző tanévben egyébként 26 végzős jelentkezett külföldi egyetemre.

Már több mint 16 ezer magyar diák tanul külföldön

Az Engame Akadémia által gyűjtött adatok szerint az előző tanévben tovább emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma, a 2021/2022-es tanévben már 16 225-en jártak valamelyik külföldi egyetemre. Összehasonlításképpen: a 2016/2017-es tanévben még csak 13 461-en, egy évvel később már 14 266-an döntöttek így, a koronavírus-járvány első hullámát követő tanévben, 2020/2021-ben pedig a 15 ezret is átlépte a számuk.

A Brexit azonban átrajzolta a nemzetközi felsőoktatási piacot, így aztán a magyar felvételizők is új célországot kerestek – és találtak. Hollandiában egy év alatt 34 százalékkal ugrott meg a magyar egyetemisták száma, már majdnem kétezren tanulnak kint. Németországban egyébként több mint 2800-an, Ausztriában 3600-an, míg Dániában 1200-an.

Persze a külföldre készülők mentőövként általában megjelölnek egy vagy több magyar egyetemet is. Nem véletlen, hogy van olyan vezető magyar egyetem, ahová az elmúlt években a felvettek 10-15 százaléka nem iratkozott be – és nem azért, mert elment a kedve a felsőoktatástól, hanem mert időközben bekerült valamelyik külföldi egyetemre. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora tavaly több interjúban arra is rámutatott, hogy ez az „agyelszívás” legnagyobb arányban a legmagasabb, 450-460 körüli pontszámmal bekerülőket érinti.