Ismeretlen elkövetők hétfőn két helyszínen is iskolabuszban utazó gyermekekre lőttek rá az ország északi részén.
A legnagyobb tömeg Szvát városában, a hétfői támadások helyszínén gyűlt össze. A városban történt első támadásban egy 10 év körüli fiú sebesült meg, a sofőr pedig életét vesztette. A motoros elkövetők valamivel később Szvát külvárosában csaptak le egy másik buszra, amelyen legalább három gyermek sebesült meg.
A főként magániskolás diákokból és egyetemi hallgatókból álló tömegek az "elég a terrorizmusból" és "elég a vérontásból" jelszavakat skandálva, fehér zászlókat lengetve tiltakoztak a pakisztáni kormány és a katonaság tétlensége ellen.
A térséget 2007 és 2009 között a pakisztáni tálibok uralták, és bár az afganisztáni tálibok hatalomra kerülése óta a pakisztáni vezetés megerősítette az északi régió védelmét, a tüntetők szerint az elmúlt hónapokban érezhetően megnövekedett a tálibok erőszakos, hatalomátvételre irányuló próbálkozásainak száma. A tiltakozók bírálják, hogy a kormány annak ellenére sem lép fel határozottan a tálibok ellen, hogy a helyi kormányerők az elmúlt évben többször is tűzharcba keveredtek a szélsőséges csoporttal.
A hétfői támadásokért eddig egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget. Vasárnap volt a 10. évfordulója annak, hogy a tálibok - a hétfőihez nagyon hasonló szituációban, ugyancsak Szvátban - rátámadtak az akkor tizenéves szunnita muzulmán lányra, a ma angliai emigrációban élő Malala Juszufzaira, aki 2014-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, amiért kiállt a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és az oktatáshoz való alapvető jog mellett.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
