Diákokat hurcolnak el az iskolákból az iráni rendfenntartók, van, ahol bezáratták az egyetemeket is

Hekkertámadás szakította félbe az iráni állami televízió adását helyi idő szerint szombat este, az adás helyett Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetőjének képe fegyver célkeresztjében jelent meg.

  • Eduline/MTI

A műsorban éppen Hameneit ábrázoló képsorokat mutattak, amelyeket azonban váratlanul az immár negyedik hete zajló országos tüntetéssorozaton meggyilkolt nők képei váltottak fel, majd ismét megjelent Hamenei képe, ám ezúttal vörös célkeresztben, alatt pedig fárszi nyelven "A fiataljaink vére a te lelkeden szárad" felirat állt.  A képek között látható volt Mahsza Aminié is, azé a 22 éves kurd nőé, akinek halála kirobbantotta a megmozdulásokat.

Az Iran International nevű, londoni székhelyű hírcsatorna Twitteren azt közölte, a támadásért az Edalat-e-Ali nevű hekkercsoport jelentkezett, amely az év elején már a televízió weboldalát is feltörte.

A brit The Guardian online kiadása a közösségi médiában megjelent felvételekre hivatkozva arról számolt be, hogy a biztonsági erők jelzés nélküli kisbuszokkal mennek ki az iskolákba és diákokat vesznek őrizetbe. Mindemellett a hatóságok vasárnap bezáratták az iskolákat és felsőoktatási intézményeket az iráni Kurdisztán régióban.

Aminit szeptember közepén vette őrizetbe az erkölcsrendészet, mert nem viselte az előírás szerint kötelező fejkendőt, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a nőt megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Három nappal később meghalt egy teheráni kórházban. A héten közzétett halottkémi szemle szerint Amini halálát nem ütések, hanem "egyéb betegségek" miatt fellépő agyi oxigénhiány okozta.

A fiatal nő ügyén túlmutatóan számos demonstráló már az iráni vezetés - egyúttal Hamenei - ellen tüntet. A megmozdulásoknak sok halálos áldozata van; jóllehet pontos számokat nem tudni, iráni ellenzéki csoportok szerint a halottak száma a 100-hoz közelít.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.