„Írj a tankernek!” – ezt kéri a középiskolásoktól a Diákok a tanárokért csoport, amely szerint így bárki kiállhat a tanáraiért.
„Szeptember eleje óta több polgári engedetlenségben résztvevő pedagógus is fenyegető leveleket kapott tankerületüktől. Küldj emailt a tankernek vagy a Klebelsberg Központnak, hogy megmutasd, támogatod a tanárokat!” – áll az irjatankernek.hu oldalon.
A Diákok a tanárokért csoport a levelet előre megírta (de aki szeretne, saját üzenetet is megfogalmazhat), ezt egy kattintással el lehet küldeni az adott iskola tankerületének.
A levélben többek között az áll, hogy elutasítják a pedagógusok fenyegetését, „kiváltképp Maruzsa Zoltán államtitkár úr cinikus és álszent megnyilvánulását a tanárok polgári engedetlenségével kapcsolatban, melyben absztrakt morális szabályokra hivatkozva félemlíti meg, az amúgy is méltatlan bánásmódban részesülő tanárokat”.
Arra is emlékeztetik a tankerületi vezetőket, hogy egy kezdő pedagógus bére a garantált bérminimum szintjén van, konkrét béremelési terv pedig a rohamos drágulás, infláció ellenére sem született. „A legtöbb főmunkaidőben dolgozó pedagógus a törvényben előírt maximális 26 órát tart egy héten, de a valóságban megtartott órák száma a fokozott tanárhiány miatt ennél magasabb. Figyelembe véve továbbá az órákra való felkészülést és egyéb adminisztrációs feladatokat, egy tanár munkahete akár az 50 órát is elérheti” – írják.
A levél kiemeli azt is, hogy a sztrájktörvény gyakorlatilag ellehetetleníti a pedagógusok munkabeszüntetését. „Emlékeztetném, hogy az Alaptörvény deklarálja, hogy a sztrájk alapjognak számít és mint olyat korlátozni csak törvényesen legitim céllal és arányosan lehet” – írják. „Kérem, a fentebb említett okok miatt tartózkodjon az elégedetlen tanárokkal folytatott cinikus és szakszerűtlen kommunikációtól, helyette kezdeményezzen diskurzust az Önhöz tartozó tankerület iskoláinak tanáraival, diákönkormányzataival és a legnagyobb tanár szakszervezetekkel” – zárul a levél.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
