Nem fogják szigorúan ellenőrizni az iskolai hőmérsékletet a Fidesz frakcióvezetője szerint

De azt is hozzátette, hogy törekedni kell a spórolásra.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány döntése alapján az általános iskolákat legalább 20, a középiskolákat minimum 18 fokra kell felfűteni.

Az RTL híradójának Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, nem fogják szigorúan ellenőrizni az iskolai hőmérsékletet, de spórolásra kell törekedni.

A híradó birtokába került az a levél, amelyet a köznevelési államtitkár küldött az intézményfenntartóknak. Ebben azt javasolják, hogy minden iskolában készítsenek fűtési protokollt, amelyben meghatározzák, melyik napszakban milyen hőmérsékletet kell biztosítani a különböző helyiségekben.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban – ahol 14 év alattiak és felüliek is tanulnak – egyébként eldönthetik, hogy hány fokra fűtik fel az épületet, „a józan észre” tekintettel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.