Megszólalt a kormány az iskolák fűtésével kapcsolatban: nem legfeljebb 18-20 fok, hanem legalább ennyi

A rendelet csak azt szabályozza, minimum hány foknak kell lenni az iskolákban - magyarázta a kormány -, de ennél lehet melegebb.

  • Eduline

Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabály nem azt tartalmazza, hogy a köznevelési intézményekben legfeljebb 18-20 fok legyen, hanem azt, hogy legalább ennyinek kell lennie. Szigorúbb hőmérséklet korlátozás csak az állami közintézményekben (pl. minisztériumok) van elrendelve”

- írta az ATV Híradójának a kormány.

Ahogy megírtuk, a friss jogszabály tartalmazza, hogy „olyan köznevelési intézményben, amelynek épületében 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik, a fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot el kell érnie”.

Kitérnek arra is, hogy a többi köznevelési intézményben (ez gyakorlatilag a középiskolákat jelenti) és a szakképző intézményekben legalább 18 fokos hőmérsékletnek kell lennie, akármilyen fenntartásban is működik az iskola.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.