Több mint egy éve nem járhatnak iskolába az afganisztáni lányok a tálibok döntése miatt

Az ENSZ felszólította Afganisztán tálib vezetését, hogy nyissák újra a 7 és 12 év közötti lányoknak az iskolákat.

  • Eduline/MTI

Markus Potzel, az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziója (UNAMA) helyettes vezetője tragikusnak nevezte az immár egy éve tartó oktatási tilalmat, hozzátéve, hogy az iskolabezárásokat - amelyet a világon példa nélkülinek nevezett - el lehetett volna kerülni.

Szerinte a kabuli döntésnek súlyos következményei lesznek lányok generációjára és egész Afganisztán jövőjére nézve. Az ENSZ rámutatott arra, hogy az oktatás megvonása növeli a nők kiszolgáltatottságát, és a tavaly augusztusi tálib hatalomátvétel óta elkövetett emberi jogi visszaélések számát.

Zabihullah Mudzsháid, a tálib kormány szóvivője korábban vallási okokkal indokolta a lányok oktatását korlátozó rendelkezést. Pedig korábban a tálibok azt ígérték, a jelenleg érvényben lévő tiltás csupán átmeneti. Az ENSZ becslései szerint az utóbbi egy évben több mint egymillió lánygyerek nem jutott oktatáshoz az országban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.