Magyarországon és Lengyelországban is hatalmas problémát okoz a tanárhiány, a pedagógusok mindkét országban sztrájkra készülnek.
A magyar és a lengyel oktatási helyzetről készített átfogó írást a Balkan Insight oknyomozó portál.
Dariusz Martynowicz, a 39 éves gimnáziumi tanár 2021-ben megkapta a legjobb tanárnak járó díjat, majd idén otthagyta az állami oktatást, és inkább két magániskolában vállalt állást. Szerinte lehetetlenné vált a tanítás, a 2019-es tanársztrájk óta a kormány rossz fényben tünteti fel a pedagógusokat, és a „reformok” miatt még kevesebb beleszólásuk van az igazgatóknak az intézmények irányításába.
Alacsony fizetések, centralizált és ideologizált oktatás, tanárhiány
Ezekkel kell megküzdenie a két országnak a portál összefoglalója szerint. Lengyelországban egy kezdő tanár nagyjából 550 eurót (kb. 220 ezer forintot) visz haza havonta, míg Magyarországon kevesebb mint 500 eurót.
A cikk arra is kitér, hogy a legutóbbi PISA teszt eredmények szerint a magyar diákok jóval az európai átlag alatt teljesítenek, és a főbb területeken lényegesen le vannak maradva a lengyel társaikhoz képest.
A Balkan Insight mellett más külföldi lap is írt mostanában a magyar helyzetről. Ennek egyik oka, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csütörtök délelőtt rendhagyó évnyitót tartott, ahol többek között azt is bejelentették, hogy a nemzetközi sajtóhoz és szervezetekhez fordulnak segítségért.
Körülnéztünk, hogy eddig milyen messzire jutott el a PSZ híre: videós riport készült az esernyős demonstrációról az Euronews német oldalára, „A magyar tanárok gyászolják a tanév kezdetét” címmel tudósított a csütörtöki eseményről az Euractive, európai politikával foglalkozó portál.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
