Tanárhiány, alacsony fizetések: a lengyel tanárok ugyanezekkel a problémákkal küzdenek

Magyarországon és Lengyelországban is hatalmas problémát okoz a tanárhiány, a pedagógusok mindkét országban sztrájkra készülnek.

  • Eduline

A magyar és a lengyel oktatási helyzetről készített átfogó írást a Balkan Insight oknyomozó portál.

Dariusz Martynowicz, a 39 éves gimnáziumi tanár 2021-ben megkapta a legjobb tanárnak járó díjat, majd idén otthagyta az állami oktatást, és inkább két magániskolában vállalt állást. Szerinte lehetetlenné vált a tanítás, a 2019-es tanársztrájk óta a kormány rossz fényben tünteti fel a pedagógusokat, és a „reformok” miatt még kevesebb beleszólásuk van az igazgatóknak az intézmények irányításába.

Alacsony fizetések, centralizált és ideologizált oktatás, tanárhiány

Ezekkel kell megküzdenie a két országnak a portál összefoglalója szerint. Lengyelországban egy kezdő tanár nagyjából 550 eurót (kb. 220 ezer forintot) visz haza havonta, míg Magyarországon kevesebb mint 500 eurót.

A cikk arra is kitér, hogy a legutóbbi PISA teszt eredmények szerint a magyar diákok jóval az európai átlag alatt teljesítenek, és a főbb területeken lényegesen le vannak maradva a lengyel társaikhoz képest.

A Balkan Insight mellett más külföldi lap is írt mostanában a magyar helyzetről. Ennek egyik oka, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csütörtök délelőtt rendhagyó évnyitót tartott, ahol többek között azt is bejelentették, hogy a nemzetközi sajtóhoz és szervezetekhez fordulnak segítségért.

Körülnéztünk, hogy eddig milyen messzire jutott el a PSZ híre: videós riport készült az esernyős demonstrációról az Euronews német oldalára, „A magyar tanárok gyászolják a tanév kezdetét” címmel tudósított a csütörtöki eseményről az Euractive, európai politikával foglalkozó portál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.