500 ezer pedagógus sztrájkol Lengyelországban

Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek hétfőn a lengyel óvodák, valamint az általános és középiskolák dolgozói a pedagógusok fizetésének emelése érdekében - jelentette be a legnagyobb lengyel pedagógus-szakszervezet, a ZNP.

  • MTI

A konzervatív kormánnyal folytatott, éjszakába nyúló tárgyalások sikertelenül zárultak le, ezért a ZNP-t vezető Slawomir Broniarz a Twitteren bejelentette, hogy a közelgő általános és középiskolai záróvizsgák, illetve az érettségi ellenére megindítják a sztrájkot.

A sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ szerint az oktatási intézmények csaknem 80 százaléka és 500 ezer pedagógus döntött úgy, hogy csatlakozik kezdeményezésükhöz. A ZNP szerint 1993 óta nem volt példa hasonló méretű sztrájkra az oktatásban.

A megmozdulás résztvevői azt szeretnék elérni, hogy ezer zlotyval (75 ezer forinttal) megemeljék a pedagógusok fizetését, valamint biztosítsanak több karrierlehetőséget számukra, és változtassák meg a rájuk vonatkozó teljesítményértékelési kritériumokat.

MTI/AP/Czarek Sokolowski

A kormányhoz közeli Szolidaritás szakszervezet vasárnap este megegyezett a kabinettel, és lemondta a sztrájkot. A Szolidaritás elfogadta a varsói kormány 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelést kilátásba helyező ajánlatát, míg a többi szakszervezet ennek körülbelül a kétszeresével lenne csak elégedett.

A ZNP rámutatott, hogy egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3500 zloty (alig több mint 262 ezer forint), ami a havi lengyel átlagfizetés mintegy 70 százaléka. Egy kezdő ezzel szemben mindössze az átlagbér felét kapja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.