Csütörtökön elkezdődött az új tanév, pénteken pedig már meg is tartották az első diáktüntetést Budapesten. Emelkedik a nyelvtanfolyamok ára, és úgy néz ki, hogy 2024-től nem lesz a felvételi alapfeltétele az emelt szintű nyelvvizsga. A hét oktatási hírei közül válogattunk.
Több ezren tüntettek péntek délután
Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában – együtt követelték a kormánytól a pedagógusok bérének emelését, megoldást a tanárhiányra, „tanítható és tanulható” mennyiségű és minőségű tananyagot, jobb iskolai körülményeket. A tüntetők közül többen arról meséltek az Eduline tudósítóinak, hogy a saját bőrükön érzik a tanárhiányt. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.
2024-től nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez?
Hétfőn a Magyar Narancs írt arról, hogy egy, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél alapján 2024-től nem lesz a felvételi alapkövetelménye az emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák a mostaninál jóval nagyobb szabadságot kapnak abban, mire és hány többletpontot adnak majd.
Több iskolában kezdenek polgári engedetlenségi akcióba
A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a tanév első napján tagadta meg a munkát harmincöt tanár, míg a kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tizenkét tanár döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát – így követelnek változásokat az oktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kiáltványt fogalmazott meg az oktatásban tapasztalható problémákról, ezt a nemzetközi sajtónak és több nemzetközi szervezeteknek is eljuttatták. A PSZ alelnökével készített interjúnkat itt olvashatjátok el.
Csak 39 elsőéves lesz az új tanári szakon
Szerdán arról írtunk, hogy összesen harminckilenc elsőéves kezdheti el az új – Z-szaknak becézett – természettudomány-környezettan tanári képzést. Pedig az egyetemek hónapokig népszerűsítették az új szakot, természettudományokat oktatókból ugyanis komoly hiány van. Cikkünket itt találjátok.
30-40 százalékos áremelkedés lehet a nyelviskolákban
Hétfőn számoltunk be arról, hogy a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít idén ősztől – ennyivel kell majd többet fizetni a nyelvtanfolyamokért. A nyelvoktatási szektor ugyanis nincs könnyű helyzetben: nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a nyelvtanárok egy részét is érintő katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is problémát okoz a nyelvoktató cégek számára. Cikkünket itt olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
