Többezres tüntetés Budapesten, átírt felvételi feltételek 2024-től: a hét oktatási hírei

Csütörtökön elkezdődött az új tanév, pénteken pedig már meg is tartották az első diáktüntetést Budapesten. Emelkedik a nyelvtanfolyamok ára, és úgy néz ki, hogy 2024-től nem lesz a felvételi alapfeltétele az emelt szintű nyelvvizsga. A hét oktatási hírei közül válogattunk.

  • Eduline

Több ezren tüntettek péntek délután

Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában – együtt követelték a kormánytól a pedagógusok bérének emelését, megoldást a tanárhiányra, „tanítható és tanulható” mennyiségű és minőségű tananyagot, jobb iskolai körülményeket. A tüntetők közül többen arról meséltek az Eduline tudósítóinak, hogy a saját bőrükön érzik a tanárhiányt. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.

2024-től nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez?

Hétfőn a Magyar Narancs írt arról, hogy egy, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél alapján 2024-től nem lesz a felvételi alapkövetelménye az emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák a mostaninál jóval nagyobb szabadságot kapnak abban, mire és hány többletpontot adnak majd.

Több iskolában kezdenek polgári engedetlenségi akcióba

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a tanév első napján tagadta meg a munkát harmincöt tanár, míg a kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tizenkét tanár döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát – így követelnek változásokat az oktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kiáltványt fogalmazott meg az oktatásban tapasztalható problémákról, ezt a nemzetközi sajtónak és több nemzetközi szervezeteknek is eljuttatták. A PSZ alelnökével készített interjúnkat itt olvashatjátok el.

Csak 39 elsőéves lesz az új tanári szakon

Szerdán arról írtunk, hogy összesen harminckilenc elsőéves kezdheti el az új – Z-szaknak becézett – természettudomány-környezettan tanári képzést. Pedig az egyetemek hónapokig népszerűsítették az új szakot, természettudományokat oktatókból ugyanis komoly hiány van. Cikkünket itt találjátok.

30-40 százalékos áremelkedés lehet a nyelviskolákban

Hétfőn számoltunk be arról, hogy a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít idén ősztől – ennyivel kell majd többet fizetni a nyelvtanfolyamokért. A nyelvoktatási szektor ugyanis nincs könnyű helyzetben: nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a nyelvtanárok egy részét is érintő katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is problémát okoz a nyelvoktató cégek számára. Cikkünket itt olvashatjátok el.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.