Csütörtökön elkezdődött az új tanév, pénteken pedig már meg is tartották az első diáktüntetést Budapesten. Emelkedik a nyelvtanfolyamok ára, és úgy néz ki, hogy 2024-től nem lesz a felvételi alapfeltétele az emelt szintű nyelvvizsga. A hét oktatási hírei közül válogattunk.
Több ezren tüntettek péntek délután
Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában – együtt követelték a kormánytól a pedagógusok bérének emelését, megoldást a tanárhiányra, „tanítható és tanulható” mennyiségű és minőségű tananyagot, jobb iskolai körülményeket. A tüntetők közül többen arról meséltek az Eduline tudósítóinak, hogy a saját bőrükön érzik a tanárhiányt. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.
2024-től nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez?
Hétfőn a Magyar Narancs írt arról, hogy egy, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél alapján 2024-től nem lesz a felvételi alapkövetelménye az emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák a mostaninál jóval nagyobb szabadságot kapnak abban, mire és hány többletpontot adnak majd.
Több iskolában kezdenek polgári engedetlenségi akcióba
A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a tanév első napján tagadta meg a munkát harmincöt tanár, míg a kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tizenkét tanár döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát – így követelnek változásokat az oktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kiáltványt fogalmazott meg az oktatásban tapasztalható problémákról, ezt a nemzetközi sajtónak és több nemzetközi szervezeteknek is eljuttatták. A PSZ alelnökével készített interjúnkat itt olvashatjátok el.
Csak 39 elsőéves lesz az új tanári szakon
Szerdán arról írtunk, hogy összesen harminckilenc elsőéves kezdheti el az új – Z-szaknak becézett – természettudomány-környezettan tanári képzést. Pedig az egyetemek hónapokig népszerűsítették az új szakot, természettudományokat oktatókból ugyanis komoly hiány van. Cikkünket itt találjátok.
30-40 százalékos áremelkedés lehet a nyelviskolákban
Hétfőn számoltunk be arról, hogy a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít idén ősztől – ennyivel kell majd többet fizetni a nyelvtanfolyamokért. A nyelvoktatási szektor ugyanis nincs könnyű helyzetben: nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a nyelvtanárok egy részét is érintő katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is problémát okoz a nyelvoktató cégek számára. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
