Többezres tüntetés Budapesten, átírt felvételi feltételek 2024-től: a hét oktatási hírei

Csütörtökön elkezdődött az új tanév, pénteken pedig már meg is tartották az első diáktüntetést Budapesten. Emelkedik a nyelvtanfolyamok ára, és úgy néz ki, hogy 2024-től nem lesz a felvételi alapfeltétele az emelt szintű nyelvvizsga. A hét oktatási hírei közül válogattunk.

  • Eduline

Több ezren tüntettek péntek délután

Több ezer diák, tanár és szülő tüntetett Budapest belvárosában – együtt követelték a kormánytól a pedagógusok bérének emelését, megoldást a tanárhiányra, „tanítható és tanulható” mennyiségű és minőségű tananyagot, jobb iskolai körülményeket. A tüntetők közül többen arról meséltek az Eduline tudósítóinak, hogy a saját bőrükön érzik a tanárhiányt. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.

2024-től nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez?

Hétfőn a Magyar Narancs írt arról, hogy egy, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél alapján 2024-től nem lesz a felvételi alapkövetelménye az emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák a mostaninál jóval nagyobb szabadságot kapnak abban, mire és hány többletpontot adnak majd.

Több iskolában kezdenek polgári engedetlenségi akcióba

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a tanév első napján tagadta meg a munkát harmincöt tanár, míg a kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tizenkét tanár döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát – így követelnek változásokat az oktatásban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kiáltványt fogalmazott meg az oktatásban tapasztalható problémákról, ezt a nemzetközi sajtónak és több nemzetközi szervezeteknek is eljuttatták. A PSZ alelnökével készített interjúnkat itt olvashatjátok el.

Csak 39 elsőéves lesz az új tanári szakon

Szerdán arról írtunk, hogy összesen harminckilenc elsőéves kezdheti el az új – Z-szaknak becézett – természettudomány-környezettan tanári képzést. Pedig az egyetemek hónapokig népszerűsítették az új szakot, természettudományokat oktatókból ugyanis komoly hiány van. Cikkünket itt találjátok.

30-40 százalékos áremelkedés lehet a nyelviskolákban

Hétfőn számoltunk be arról, hogy a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke körülbelül 30-40 százalékos áremelkedésre számít idén ősztől – ennyivel kell majd többet fizetni a nyelvtanfolyamokért. A nyelvoktatási szektor ugyanis nincs könnyű helyzetben: nemcsak az energiaárak emelkedése és az infláció, hanem a nyelvtanárok egy részét is érintő katatörvény és a felsőoktatási nyelvvizsgaszabályok átírása is problémát okoz a nyelvoktató cégek számára. Cikkünket itt olvashatjátok el.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.