Polgári engedetlenségi akcióba kezdett a Vörösmarty Mihály Gimnázium harmincöt tanára

Polgári engedetlenségi akcióval indította a 2022/2023-as tanévet a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tantestületének harmincöt tagja.

  • Csik Veronika

Nem azért tesszük ezt, mert nem szeretjük a munkánkat, nem azért tesszük ezt, mert nem szeretnénk találkozni a diákjainkkal. Nem azért, mert anyagilag megengedhetjük magunknak az ilyen akciókat, és nem azért, mert nem félünk attól, hogy megtorolják ezt rajtunk. Azért tesszük, mert döntéshozóink rákényszerítenek minket azzal, hogy a sztrájkhoz való alkotmányos jogunkat kiüresítették

- hangzott az iskola harmincöt tanárának közleménye. A legnagyobb probléma a megalázó fizetés - tették hozzá, a távoli ígéreteknek pedig már nem hisznek, azonnali megoldást követelnek: a sztrájkhoz való joguk visszaállítását és azonnali béremelést.

Alig indult el a tanév, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium engedetlenségben résztvevő tanárai kockás ingben jelentkeztek be a közeli Rákóczi térről. A tanárok elmondták, hogy ha nem teljesülnek a követeléseik - elsőként 45 százalékos azonnali béremelés -, a tanévben többször is fognak polgári engedetlenségi akciót szervezni, így holnap is. A résztvevők ma nem mennek be az iskolába, nem kezdik el a tanévet.

Tornyos Kata

A részvevő tanárok szolidaritásukról biztosítottak minden tantestületet, akik hasonló akcióban vesznek részt, és elmondták, ők miért kezdték el az akciót. Így elhangzott például az, hogy "ha ilyen a tanárok anyagi megbecsültsége, addig nem lehet várni, hogy a diákok ezt a szakmát válasszák", illetve, hogy egy tanár feladata az is, hogy példát mutasson, ne csak oktasson. "Ki kell állnuk másokért és magunkért, de főleg a diákokért".

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.