Belefér-e egy új íróasztal vagy egy laptop megvásárlása, és mire megy el a legtöbb pénz az idei iskolakezdésnél? Sok családnak kell komoly kiadásokkal számolnia az idei tanévkezdés előtt.
Augusztus elején indítottunk egy kisebb felmérést: arra voltunk kíváncsiak, hogy az Eduline olvasói mennyit szánnak az idei tanévkezdésre, mire kötik a legtöbbet, számolnak-e pluszkiadásokkal, például bútor- vagy lapotopvásárlással.
A válaszadók többsége (36 százalék) 20-50 000 forint közötti összeget költ az iskolakezdésre, de a családok negyede is legalább 10-20 ezres, ötödük pedig több mint 50 ezres kiadással számol. Azt a kérdést is feltettük, számíthatnak-e iskolakezdési támogatásra a munkáltatójuktól vagy önkormányzattól. A válaszolók túlnyomó többsége (70 százalék) azt mondta, hogy nem.
A többség az iskolakezdési bevásárláskor a füzetekre és az írószerekre szánja a legtöbb pénzt, de az iskolatáska is komoly kiadásnak számít. Abban egyébként, hogy mennyit költenek egy jó iskolatáskára, a válaszadók között nincs konszenzus: 23-27 százalék között van azoknak az aránya, akik 10 ezer, 15 ezer vagy 20 ezer forintban maximalizálják az erre fordítható keretet.
Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy az idei bútorvásárlás elmarad, a válaszadók 82 százaléka nem tervez bútorokat venni idén, aki mégis vesz, igyekszik olcsón megúszni, használtat venni, vagy egy másik családtagtól "átörökíteni". Hasonlóan állnak a családok az elektronikai termékekhez is, az Eduline-nak válaszolók 76 százaléka nem tervez laptopot vagy tabletet venni szeptemberre.
Mennyibe fog kerülni az iskolakezdés?
Ahogy már írtunk róla, az idei első fél évben a magyarországi papíriparban havonta 10 százalékos drágulás volt. A szakember szerint valószínűsíthető, hogy most tetőzik az áremelkedés, és a következő hónapokban már jóval szerényebb lesz a drágulás üteme. Az iskolakezdés emiatt drágább lesz, a füzeteket és más papíripari termékek 40-50 százalékkal kerülnek többe, mint az év elején.
Íróasztalok, székek is kilőttek - pedig sok családban ezek is felkerülnek a bevásárlólistára a tanévkezdés előtt. Néhány nap múlva több tízezer szülő kezdi majd nézegetni az üzletek kínálatát, a diákok ugyanis jellemzően az általános iskola elkezdésekor kapnak íróasztalt és gurulós széket, és sokan a középiskola kezdetén is új - a testmagassághoz passzoló - bútort kezde(né)nek használni. Idén azonban már 65 ezer forintot kell fizetni azért az íróasztalért, amelyet tavaly nyáron még 30-50 ezer forintért meg lehetett venni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
