A tankerületeknek jelenleg fel kell mérniük át lehet-e egyáltalán állni fatüzelésre az iskolákban, az igazgatók viszont sok helyen nem tudják, pontosan mit várnak tőlük.
A 444.hu beszámolója szerint az általuk megkérdezett iskolák vezetősége azonban erről eddig csak hírből értesült, nem tudják mi dolguk lesz a felméréssel.
A lap ezért a Belügyminisztériumot kérdezte, pontosan hogyan mérik fel a lehetőségeket, milyen feladat vár az iskolákra. Az illetékes minisztérium azonban nem válaszolt, csak továbbították a kérdést a Klebelsberg Központnak.
Egyetlen intézményről azonban már tudnak, ahol már értesítették az igazgatót, hogy át kell állniuk fatüzelésre - írják. Eddig gáztartállyal fűtötték az épület egy részét, kezdésként ennek a töltöttségi szintjét kellett beküldenie a hivatalnak.
Mennyi lesz az annyi?
A kérdés gyakorlati részéről még szó sem esett: mennyi idő alatt lehet átállni, mennyibe kerülne maga a kazán és a tűzifa, illetve, vajon hol tud egy iskola több tonna fát tárolni? A szegedi önkormányzat már számolt egyet szakértőkkel - arra keresték a választ, mennyire reális az oktatási intézmények vegyes tüzelésű fűtésre való átállítása, és mennyibe kerülne ez a lépés.
A lapnak az jött ki, hogy egy Szeged méretű városban a fa ára legalább 480–500 millió forintba kerül majd, de ez az összeg elérheti akár a 800 millió forintot. És akkor még nem állították át a bölcsődéket, óvodákat, állami- és önkormányzati hivatalokat vagy az egyetem óriási épületeit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
