Már van olyan iskola, ahol szóltak, át kell állni fatüzelésre

A tankerületeknek jelenleg fel kell mérniük át lehet-e egyáltalán állni fatüzelésre az iskolákban, az igazgatók viszont sok helyen nem tudják, pontosan mit várnak tőlük.

  • Csik V

A 444.hu beszámolója szerint az általuk megkérdezett iskolák vezetősége azonban erről eddig csak hírből értesült, nem tudják mi dolguk lesz a felméréssel.

A lap ezért a Belügyminisztériumot kérdezte, pontosan hogyan mérik fel a lehetőségeket, milyen feladat vár az iskolákra. Az illetékes minisztérium azonban nem válaszolt, csak továbbították a kérdést a Klebelsberg Központnak.

Egyetlen intézményről azonban már tudnak, ahol már értesítették az igazgatót, hogy át kell állniuk fatüzelésre - írják. Eddig gáztartállyal fűtötték az épület egy részét, kezdésként ennek a töltöttségi szintjét kellett beküldenie a hivatalnak.

Mennyi lesz az annyi?

A kérdés gyakorlati részéről még szó sem esett: mennyi idő alatt lehet átállni, mennyibe kerülne maga a kazán és a tűzifa, illetve, vajon hol tud egy iskola több tonna fát tárolni? A szegedi önkormányzat már számolt egyet szakértőkkel - arra keresték a választ, mennyire reális az oktatási intézmények vegyes tüzelésű fűtésre való átállítása, és mennyibe kerülne ez a lépés.

A lapnak az jött ki, hogy egy Szeged méretű városban a fa ára legalább 480–500 millió forintba kerül majd, de ez az összeg elérheti akár a 800 millió forintot. És akkor még nem állították át a bölcsődéket, óvodákat, állami- és önkormányzati hivatalokat vagy az egyetem óriási épületeit.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.