Iskolánkként milliókba kerülne az átállás, Szegeden legalább 6000 tonna fa kellene a fűtésére

Az iskolákban éppen zajlik a felmérés, hol van lehetőség a gázról a fatüzelésre történő átállásra, kályhák beszerzésére. A kérdés gyakorlati részéről azonban még szó sem esett: mennyi idő alatt lehet átállni, mennyibe kerülne maga a kazán és a tűzifa, illetve, vajon hol tud egy iskola több tonna fát tárolni?

  • Csik V

Arról már korábban írtunk, hogy a tankerületeknek éppen azt kell felmérniük, hogyan állhatnak át az iskolák gázról fatüzelésű fűtésre. Az iskolák a felmérések eredményeiről hamarosan tájékoztatják a minisztériumot, addig azonban nem sokat tudunk arról, hány iskolában lehetséges egyáltalán az átállás, mennyibe kerülne mindez és maga a fűtési szezon mekkora költséggel járna.

A szegedi önkormányzat már számolt egyet szakértőkkel - arra keresték a választ, mennyire reális az oktatási intézmények vegyes tüzelésű fűtésre való átállítása, és mennyibe kerülne ez a lépés.

Mennyi az annyi?

A szegedi általános iskolák mérete 1385 és 4922 négyzetméter között vannak, de az iskolák egyelőre nem sokat tudnak. Az osztálytermek mérete változó, de jellemzően 20–25 négyzetméteresek. Az egyik iskola igazgatója azt mondta a szeged.hu-nak: náluk 8 évfolyamban 24 osztály van, emellett szaktantermeket, a tornatermet, az étkezőt, folyosókat, az aulát, öltözőket, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodát és a tanári szobát is fűteni kell.

Az osztrák kazánokat forgalmazó cég vezetője szerint csak nyolchónapos határidővel tudnak megfelelő teljesítményű vegyestüzelésű kazánt szállítani a megrendelőknek - azaz pont véget érne a fűtési szezon, mire átáll a rendszer.

A lapnak nyilatkozó épületgépész szerint nagyteljesítményű vegyestüzelésű kazánok többtonnásak, éppen ezért nagy helyigényűek. Bizonyára több iskola esetében az elhelyezésük is megoldhatatlan volna. Ezen felül - bár pontos számokba a szakemberek sem mernek belemenni - nagyságrendileg egy 70 kilowattos kazán ára jelenleg 2,5–3 millió forint között mozog, a 150 és 500 kilowatt közötti teljesítményűeket minimum 5 és 10 millió forint közötti áron lehet beszerezni.

És akkor jön a fa. A lap úgy kalkulál, egyedül Szeged oktatási intézményeinek minimális kifűtéséhez havi 10 ezer tonna fára is szükség lehet. Ennek ára (ha csak a tűzifáról van szó) egy ekkora városban legalább 480–500 millió forintba kerül majd, de ez az összeg elérheti akár a 800 millió forintot. És akkor még nem állították át a bölcsődéket, óvodákat, állami- és önkormányzati hivatalokat vagy az egyetem óriási épületeit.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.