Iskolai szünetek, hosszú hétvégék és szombati munkanapok: itt a következő tanév listája

Szerencsére már kiderül, mikor kezdődik és hogyan áll össze a 2022/23-as tanév rendje az általános- és középiskolákban. Összeszedtük, mikor lesznek a tanítási szünetek, szombati munkanapok, hosszú hétvégék 2022-ben és 2023-ban.

  • Csik Veronika

Tanítási szünetek

  • Őszi szünet: október 29-től november 6-ig, az első tanítási nap a szünet után november 7. hétfő;
  • Téli szünet: december 22-től 2023. január 2-ig, azaz január 3-án, kedden kell először iskolába menni;
  • Tavaszi szünet: 2023. április 6-tól április 11., április 12-én, szerdán lesz az első tanítási nap a szünet után.

Szombati munkanapok

Egy biztos, az áthelyezett munkanapok miatt 2023-ban nem lesznek szombati munkanapok, azonban idén még az őszi szünet környékén lesz egy szombati munkanap, mégpedig 2022. október 15. (aznap kell majd ledolgozni az október 31-i pihenőnapot).

Hosszú hétvégék

A 2022/23-as tanéven lesz pár - három- és négynapos - hosszú hétvége.

  • 2022. október 29. szombattól - november 1. keddig (mindenszentek)
  • 2022. december 24. szombattól - december 26. hétfőig
  • 2023. április 7. péntektől (nagypéntek) - április 10. hétfőig (húsvéthétfő)
  • 2023. április 29. szombattól - május 1. hétfőig (A munka ünnepe)
  • 2023. május 27. szombattól - május 29 hétfőig (pünkösdhétfő)

Nemzeti ünnepek és szabadnapok

2022-ben október 6. csütörtökre esik, bár ilyenkor munkaszüneti nap nem jár, az iskolai ünneplőket elő kell majd készíteni. Október 23. idén vasárnap lesz, így ez a szabadnapok szempontjából nem fontos, 2023-ban március 15. szerda lesz, így akkor számolhatunk egy plusz nappal, 2023. augusztus 20. viszont szintén vasárnap, így ez nem érinti a munkarendet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.