Iskolai szünetek, hosszú hétvégék és szombati munkanapok: itt a következő tanév listája

Szerencsére már kiderül, mikor kezdődik és hogyan áll össze a 2022/23-as tanév rendje az általános- és középiskolákban. Összeszedtük, mikor lesznek a tanítási szünetek, szombati munkanapok, hosszú hétvégék 2022-ben és 2023-ban.

  • Csik Veronika

Tanítási szünetek

  • Őszi szünet: október 29-től november 6-ig, az első tanítási nap a szünet után november 7. hétfő;
  • Téli szünet: december 22-től 2023. január 2-ig, azaz január 3-án, kedden kell először iskolába menni;
  • Tavaszi szünet: 2023. április 6-tól április 11., április 12-én, szerdán lesz az első tanítási nap a szünet után.

Szombati munkanapok

Egy biztos, az áthelyezett munkanapok miatt 2023-ban nem lesznek szombati munkanapok, azonban idén még az őszi szünet környékén lesz egy szombati munkanap, mégpedig 2022. október 15. (aznap kell majd ledolgozni az október 31-i pihenőnapot).

Hosszú hétvégék

A 2022/23-as tanéven lesz pár - három- és négynapos - hosszú hétvége.

  • 2022. október 29. szombattól - november 1. keddig (mindenszentek)
  • 2022. december 24. szombattól - december 26. hétfőig
  • 2023. április 7. péntektől (nagypéntek) - április 10. hétfőig (húsvéthétfő)
  • 2023. április 29. szombattól - május 1. hétfőig (A munka ünnepe)
  • 2023. május 27. szombattól - május 29 hétfőig (pünkösdhétfő)

Nemzeti ünnepek és szabadnapok

2022-ben október 6. csütörtökre esik, bár ilyenkor munkaszüneti nap nem jár, az iskolai ünneplőket elő kell majd készíteni. Október 23. idén vasárnap lesz, így ez a szabadnapok szempontjából nem fontos, 2023-ban március 15. szerda lesz, így akkor számolhatunk egy plusz nappal, 2023. augusztus 20. viszont szintén vasárnap, így ez nem érinti a munkarendet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.